Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-33. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

376 33. szám. közbiztonság, mint a birtokosok s lakosok érdekében ezen város hatósága alá rendelését szorgalmazta. H.-M.-Vásárhely város ezen kérelmét még azon indokokkal támogatta. 1-ször, hogy a szóban levő terület, közvetlenül a város mellett, attól délre csak egy 6 öl széles ut által elválasztva terül el, az úgynevezett hódtói rész a h.-m.-vásárhelyi piacztér kiegészítő részét képezi, a városi mulatóhely, a népkert is idegen törvényhatóság, a Csongrád megyébe kebelezett eme puszták területén van; 2-szor, hogy a folyton ismétlődő árvízveszély alkalmával ezen pusztai területre nézve úgy a közigazgatási intézkedések megtétele, mint a közmunka szolgáltatása H.-M.-Vásárhely városára nehezedik; 3-szor, hogy az ezen pusztákon végig vonuló utak s hidak jó karban tartása első vonalban H.-M.-Vásárhely városának feküdvén érdekében, ez irányban csak úgy tehet megfelelő intézkedéseket, ha a puszták a város hatósága alá rendeltetnek; egyes esetekben ily irányban tett intézkedései kellemetlen súrlódásokra, sőt hatósági összeütközésekre szolgáltattak alkalmat. Ezeken kivül a város több izben tett előterjesztésében felemliti, hogy a pusztáknak hatósága alá rendelése iránti kérelménél általában a közigazgatás, közgazdászat, közművelődés és a közrendészet érdekeinek előmozdítása vezérlik. Tekintettel tehát az itt felsorolt indokokra, és minthogy az eddigi tárgyalásokból meggyőződést szereztem az iránt, hogy a Csongrád megye és H.-M.-Vásárhely város törvényhatósága közötti súrlódás csak ez utón szüntethető meg: ezen pusztáknak az első vonalban érdekelt tulajdonosok kívánságának is figyelembevétele mellett H.-M.-Vásárhely város hatósága alá helyezését hoztam javaslatba. A törvényhatósági bizottsági tagok jogosultságát szabályozó 2. §-nál azon szempont vezérelt, hogy az ily jogosultsággal biró bizottsági tagok ezen jogtól meg ne fosztassanak, hanem azt azon törvényhatóság bizottságában érvényesíthetik, melyhez átkebeleztettek. Másrészt az ily csekély területi átkebelezések indokából a törvényhatósági bizottsági tagok száma kiigazításának elrendelését, az ezzel kapcsolatos sokoldalú, de nem elkerülhetlenül szükségelt intézkedések mellőzhetése czéljából a törvényjavaslatban megjelölt időpontig elhalaszthatónak véltem. A 3. §-ban az iránt foglaltatik rendelkezés, hegy az átcsatolás után az érdekelt törvényhatóságok az 1870 : XLII. törvényczikkben biztosított önkormányzati hatáskörükön belül a nyert területek közigazgatási beosztása iránt intézkedhessenek, mely alkalommal egyszersmind az egyesittetni szándékolt községek egyesítése és a puszták s területeknek az illető községekhez csatolása iránt is a szükséges tárgyalások megindíthatok lesznek. A törvényjavaslat 4. §-a bővebb indokolást nem igényel, mert ha az 1. §-ban az átcsatolások kimondatnak, ugy az érdekelt községeknek, pusztáknak s területnek országos képviselőválasztás tekintetében való beosztása iránt is intézkedni kell. Az ekként leendő beosztás iránti elhatározást, az 1877. évi X. törvényczikk 5. §-a analógiája szerint az érdekelt törvényhatóságok közgyűlése számára véltem fentartandónak. Az országgyűlési képviselőválasztói kerületekbe való beosztás iránt ezen törvénybe felvett intézkedés egyébként indokolását abban találja, hogy az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének évenkinti kiigazítása és a választói jog gyakorlása ily módon sokkal czélszerübben történhetik meg. Az érdekelt törvényhatóságoknak ebbeli elhatározásuknál, az illető községekben illetve a pusztákon s területén lakó választók száma szolgálván alapul: azok legutóbb kiigazított névjegyzékének megküldése iránt rendeleti utón fog a kellő intézkedés megtétetni.