Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-33. Törvényjavaslat, némely törvényhatóságok határának egyes községek és puszták átcsatolása által való kiigazitásáról, s az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
S7Ö 33. szám. Ugyanakkor megindította Sáros megye közönsége a tárgyalást Zemplén megyével oly alapon, hogy ezen imént felsorolt községek közigazgatásilag is engedtetnének át Sáros megyének, kárpótlásul a 6. pont alatti 6 község átengedését ajánlván fel; az e körül felmerült kérdések mindkét megye részéről küldöttségileg tárgyaltatván, már akkor oly értelmű megállapodás jött létre, mely a jelen törvényjavaslatba foglalt 5. s 6. pontok alatti változtatásoknak megfelel. Utóbbi években részint egyes községek kérelmezései alapján, részint az újabb törvénykezési beosztás megállapítása iránt folytatott tárgyalások során az érdekelt községek és birtokosok meghallgatása is elrendeltetvén, kiderült, hogy a fent elősorolt községek nagyobb része főleg azon indokból, mert törvénykezésileg már a girálti járásbírósághoz vannak beosztva, a Sáros megyébe leendő átkebelezés mellett nyilatkoztak ; Mátyáska, Vavrincz és Orosz-Volya azonban Zemplén megyében leendő megmaradásukat de egyszersmind törvénykezésileg is a varannói járásbírósághoz leendő csatolásukat kérték. Minthogy azonban ezen kérelem indokoltnak nem találtatott, továbbra is a girálti járásbíróságnál hagyattak meg. Tekintettel már most arra, hogy a fent elősorolt mind a 11 község törvénykezésileg már a Sáros megye területén lévő girálti járásbírósághoz tartoznak; tekintettel továbbá arra, hogy 8 község az átcsatolás mellett nyilatkozott; tekintettel arra, hogy az átcsatolás ellen nyilatkozott 3 község által is hangsúlyozott azon kívánság, hogy közigazgatási és törvénykezési hatóságaik egy helyen legyenek, csak ugy érhető el, ha Sáros megyébe kebeleztetnek; tekintettel még arra is, hogy a Vavrincz községbeli nagybirtokosok is az átkebelezés mellett nyilatkoztak; tekintettel végül arra, hogy ezen szomszédos községek topographiai fekvésüknél fogva egy alig elválasztható oly vidéket képeznek, melynek forgalma a közelebb fekvő Sáros megyei járás és megyei székhely felé húzódik: ezen községeknek Zemplén megyéből Sáros megyébe leendő átkebelezését annál is inkább felveendőnek találtam, mert a legközelebbről érdekelt Zemplén megye is készséggel elismerte, hogy ezen községekre nézve a legczélszerűbb intézkedés, azoknak közigazgatásilag is Sáros megyébe kebelezése. Ad 6. Sandái, Boksa, Bukőcz, Sztaskőcz, Dricsna és Vladicsa. Ezen Sáros megyei hat községnek Zemplén megyébe leendő csatolása szintén az előző (ad 5) tétel alatt folytatott tárgyalások során hozatott szóba. Bukócz, Sztaskőcz, Dricsna és Vladicsa községek egyik fele már is Zemplén megyében van, természetes tehát, hogy ezen községeknek a patak túlsó partján lévő másik felét is azon indokból, mert törvénykezésileg már is a Zemplén megye területén lévő sztropkói járásbírósághoz tartoznak, és mert a járási szolgabírói hivatal is Sztropkón levén, ezen helyzet ugy a közszolgálat, mint a lakosság érdekeinek is megfelelőbb leend, Zemplén megyébe csatoltatni üdvösnek és czélszerűnek találtam. A Sztropkó, járásbirósági és szolgabírói székhely, közvetlen szomszédságában fekvő Sandái és Boksa községeknek Sáros megyéből Zemplén megyébe leendő átkebelezésük mellett pedig ugyanazon indokok harczolnak, melyeket az előző 5 tétel alatt emiitett községekre nézve már fölemiitettem ; megjegyezvén még, miként ugy ezen községekre, mint a fentemiitett 4 félközségre nézve tervezett átcsatolás mindkét érdekelt megyei törvényhatóság közös megállapodásán alapul. Ad 7. hbugya községnek Ung megyéből Zemplén megyébe leendő átkebelezésére nézve indokul az szolgált, hogy Izbugya község másik fele máris Zemplén megyében fekszik, és az ottani lakosok nagyobb része mindkét megye területén birván földeket, azon tarthatlan állapot megszüntetéseért, mely szerint minden ügyes bajos dolgaikban két megye hatóságaival
