Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-7. Jelentése, a közmunka- és közlekedési ministernek, a margitfalva-szomolnoki helyi érdekű vasut épitésére és üzletére nézve kiadott engedély-okmány tárgyában

30 7. szám. valamint a fent idézett vám- és kereskedelmi szövetség 8. czikkében ideiglenesen elfogadott vasúti üzletrendtartás és vasúti üzletszabályzat szolgálnak zsinórmértékül. 3. §. A pálya épitése és üzleti felszerelése az engedélyesek által készitendő s a kormányhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztendő általános és részletes tervezetek alapján fog eszközöltetni. Az engedélyesek különben ugy a tervek készítésénél, valamint az épités kivitelénél alkalmazandó szerkezetet a jelen engedély és az üzletbiztonságra való tekintetek által vont korlátok közt szabadon választhatják. A kormány fentartja magának, hogy az engedélyesek részére jelen engedélyokmányban biztosított jogok sérelme nélkül, az építési terven változtatásokat tehessen, a mennyiben ilyenek a műszaki elővizsgálat, vagy a közigazgatási vonatbejárás eredménye, vagy végre, de már csak a megállapított pályanyom épségben tartásával — az épités tartama alatt a pályaszolgálat, valamint a közforgalom érdekéből és a pálya fennállásának biztosítására, nemkülönben a törvényes határozmányok teljesítése szempontjából szükségeseknek fognak találtatni. Ha viszont az engedélyesek részéről az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a megállapított részlettervek megváltoztatása kívántatnék, ily változtatásokhoz a kormánytól engedély lesz kikérendő. Magától értetik, hogy az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást ez által nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alapépítménye egy vágányra készíthető s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egy egy vágányu sínúthoz és a kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra a kavics, úgymint az építkezési anyag nyerésére megkívántatik. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve, mint a maximal-határozmányok a következő általános szabályok lesznek irányadók, oly megjegyzéssel, hogy a közmunka- és közlekedési m. kir. ministeriumnak fenn van tartva, esetről esetre tovább terjedhető könnyebbitéseket is engedélyezhetni. a) alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen egy a nyolczvanhoz (1:80) kanyarodások a nyilt pályán és az állomásokon egyes elkerülhetlen esetek kivételével, melyekben 60 méter alkalmazható, 80 méternél kisebb félátmérővel ne bírjanak. A pályatest korona-szélességének ott, hol a sínek a talpfán feküsznek, 2'51 méternyinek kell lenni. A kövecságy a sínek lába alatt 0*22 méter magasságban létesítendő. A műépitmények kivétel nélkül fából is létesíthetők. b) felépítmény. A pálya sínközéptől sínközépig mérve, 1 méter vágány-szélességet nyer. A sínek folyóméterenként vasanyagot feltételezve, 15 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és oly sürün rakott talpfákra helyezendők, hogy elkopott állapotban is 3750 kilogrammnyi keréknyomásnak megfelelő hordképességgel bírjanak.