Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-13. Törvényjavaslat, a keresztény és izraelita között, valamint az országon kívül kötött polgári házasságról

170 13. szám. A vagyonjogi hatályt illetőleg azon szabálynak, hogy az eljegyzés nem von maga után kötelezettséget a házasságkötésre nézve, természetes folyománya azon vagyonjogi szabály, hogy az eljegyzés annak megadására nézve sem állapit meg kötelezettséget, a mi a visszalépés esetére kiköttetett. Az eljegyzés joghatálytalanságának azonban nem folyománya a kártérítési kötelezettség alóli mentesség; mert a kártérítés kötelezettség az eljegyzésen nem mint szerződésen, hanem mint olyan cselekményen alapul, a mely által másnak jogtalanul kár okoztatott. A kártérítési kötelezettség ennélfogva meg volt állapítandó. 18. §. A szabályszerű kihirdetés és a beleegyezés ünnepélyes nyilvánításának hiánya szintén akadályai a házasság érvényének. A kihirdetésnek czélja az, hogy mindenkinek alkalom nyújtassák a netalán fenforgó valamely akadály feljelentésére, s hogy ez által az érvénytelen házasságok kötése megnehezittessék. Ezen czél még inkább eléretik, ha a kihirdetés mellőzésével kötött házasság érvénytelennek nyilvánittatik. A beleegyezés, a mely, mint fölebb is említtetett, a házasság érvényének egyik nélkülözhetetlen feltétele, az ünnepélyes nyilvánítás által válik ténynyé. E nélkül a házasság érvényesen létrejöttnek, nem tekinthető. Mi értendő a beleegyezés ünnepélyes nyilvánítása alatt: a jelen törvényjavaslat 26. §-ában van megállapítva. 19. §• Mind a kihirdetésnél, mind az összeadásnál megyékben az alispán, törvényhatósági joggal felruházott városokban pedig a polgármester közreműködése azért vétetett igénybe, hogy ez által a házasság kötésnek nagyobb ünnepélyesség adassék. Attól, hogy ezen tisztviselők ez által túl terheltessenek, tartani nem lehet. • 20. §. Tekintve, hogy az alispánoknak és polgármestereknek nem áll módjukban a kihirdetést élő szóval oly számos gyülekezet előtt eszközölni, mint azt a lelkészek isteni tisztelet alkalmával tehetik : czélszerűnek látszik a kihirdetésnek hirdetmény által való eszközlése is. 21. §. Az élő szóval való kihirdetés az ünnepek és vasárnapok mellőzésével azért javasoltatik köznapon eszközlendőnek, mert a köznapokon a törvényhatóságok épületeiben rendesen több tisztviselő és magán fél van jelen s nagyobb közönség jelenléte által a nagyobb nyilvánosság biztosíttatik. 22. §. Mivel mind a két házasuló félre nézve létezhetnek házassági akadályok, a kihirdetésnek azon törvényhatóságok mindegyikében meg kell történni; a melyeknek területén a házasulandó felek laknak. 23. §. Minthogy a rendes lakás választása és változtatása rendszerint a személyek szabad akaratától függ : azon helyet is állandó rendes lakásukul kijelelhetik, a hol csak 24 óra otí tartózkodnak.