Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.
Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában
146 11. szám. dek ellen tett panaszok alapján megindítandó eljárásnak gyorssá tétele közóhajt képez, a javasolt intézkedéseknek pedig a nélkül, hogy egyéb sarkalatos törvényeket sértenének, ép ez a czélja: ennélfogva az igazságügyministerium nem véli szükségesnek, hogy a 118—165. §§-ban javasolt egyéb intézkedéseket tüzetesebben indokolja. 166. §. Az ügyvédeknek vagyoni felelőssége ezen javaslatban szintén részletesebben határoztatik meg és azon felelősség kiterjesztetik az ügyvédjelöltekre is, a mi csak méltányos; mert kell, hogy a gyakorló ügyvéd vagy más főnök a jelölttől az általa okozott kárért kártérítést nyerhessen. Miután az ügyvédi fegyelmi biróság legilletékesebb annak meghatározására, hogy a mulasztás vagy cselekvés csakugyan oly tény-e, mely az ügyvédrendtartás értelmében helytelen; ennélfogva tervezi az igazságügyministerium, hogy ha a kártérítési keresetnek alapját képező mulasztás vagy cselekvés fegyelmi panasz tárgyát nem képezte, a polgári biróság érdemleges határozathozatal előtt, a keresetnek alapját képező mulasztás vagy cselekvés lényegére nézve az illetékes fegyelmi biróság véleményét meghallgassa, illetve, hogy ha azon cselekmény vagy mulasztás már fegyelmi panasz tárgyát képezte, a fegyelmi biróság határozatát hivatalból megszerezze, vagy ha a fegyelmi eljárás még folyamatban volna: annak eredményét bevárja. 161. §. A kártérítési kereshetőség jogát azon okokból, a melyek ezen javaslat 108. §-ánál előterjesztettek, volt szükséges határidőhöz és pedig épen ugy, mint a fegyelmi vétség elévülését, 3 évhez kötni azzal azonban, hogy a cselekvés vagy mulasztás elkövetésétől számított 10 év alatt a kereshetőség mindenesetre elévül, mert igen casuisticus volna az, hogy a kárra okot szolgáltatott cselekvés vagy mulasztás 10 év alatt sem jönne az érdekelt tudomására, és ily esetlegesség nem szolgálhat okul arra, hogy az újabb törvényhozásnál ily esetekre is megállapittatni szokott határidő mellőztessék, és mert e határidő mellőzése esetleg zaklatásokra szolgáltathatna alkalmat. 168., 169., no., 171. §§. A gyakorlattól felfüggesztésre indokul vett esetek oly természetűek, a melyek lehetetlenné teszik, hogy az ügyvéd az ügyvédséget a félnek és az ügyvédi karnak hátránya nélkül egyelőre folytathassa. Ezen esetek az ügyvédjelöltekre vonatkozók, kivételével az 1874 : XXXIV. t.-cz.-ben is, és pedig szigorúbb mérvben foglaltatnak. Az eltérés az idézett törvény és a jelen javaslat között a büntető törvényekben leli magyarázatát. A 172. §. az állami intézményekre vonatkozó törvényekkel azonos elvet tartalmaz, a mely az 1874: XXXIV. t.-cz.-nek 103. §-ban részben szintén benfoglaltatik. És szükséges is, hogy azon testület vagy kar, azon bűntett, vétség vagy kihágásról, a mely miatt tagjainak egyike ellen az eljárás folyamatba tétetik, mihelyt az eljárás természete a titokban tartást szükségessé nem teszi, értesülést nyerjen. A bűnvádi eljárásra vonatkozó iratokat azért véli az igazságügyministerium az ügyvédi kamara választmánya, — és nem első sorban fegyelmi bírósághoz küldendőnek; mert az ügyvédi kar érdekeire a felügyelettel a választmány van megbízva; mert továbbá ebből folyólag elkerülhetlenül szükséges, hogy a nyilvántartási jegyzékek és lajstrom rendesen vezettessenek; és mert ily esetekben az ügyre nézve sem lehet hátrányos, ha a fegyelmi eljárás esetleg egy-két napi késedelmet szenved. A
