Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

11. szám. 139 Ha tehát felállíttatott és fentartatik az ügyvédi intézmény: csak a természetes követelményeknek tétetik elég oly javaslattal, hogy minden oly esetben, a melyekben a fél jogsegélyre vagy képviseletre szorult, mindkettőt csakis az arra hivatott ügyvédnél kereshesse. Ily intézkedés által nemcsak előnyök éretnek el és a felsorolt hátrányoknak eleje vétetik, hanem azon intézkedés eszközt fog képezni a zugirászatnak megakadályozására is, a mely napról napra, minden óvintézkedés daczára, óriási mérvben terjed, és a mely — nem csak az ügyvédi kar nagy részének anyagi létét, de a jogkereső felek zömének érdekeit s azokkal együtt anyagi viszonyait is kiváló veszélylyel fenyegeti. (73. §.) Már az 1874: XXXIV. t. ez. 59. §-ában tétetett intézkedés, hogy az ügyvéd könyveket vezethessen és a könyvvitelre nézve a szabályzat az ügyvédi kamarák meghallgatásával az igazságügyministerium által meg is hozatott. A 74. §. csak annyiban tartalmaz új intézkedést, a mennyiben az esetre, ha a fél ügyvéde értesítése nélkül lakhelyét megváltoztatta, megadatik a jog az ügyvédnek arra, hogy a képviseletet a meghatározott eljárás utján szintén felmondhassa. Hogy az ily kérdésekből felmerülő birói határozatokra is biztos alap nyújtassák: szintén szükség van ezen részletes intézkedésekre. A 75. §. szerint az ügyvéd csakis a fél kivánatára köteles az átvett^iratokról és értékekről téritvényt adni, nehogy oly színben álljon az ügyvéd a féllel szemben, a mely bizalmatlanságot kelthet. Az ügyvéd viszont a féltől ellennyugtát és ellentéritvényt is kívánhat. Ezen intézkedés azon okból is indokolt, hogy ha az ügyvéd által adott nyugta vagy téritmény elvész, az átvett iratok és értékek, illetve a felvett előlegre nézve kérdés nem támadhat. (77. és 80. §§.) Az ügyvédekre nagy hátrányt képezett az 1874: XXXIV. t.-cz. azon intézkedése., hogy az ügyvéd a fél iratait és a részére behajtott pénzt vagy egyéb értéket kénytelen volt kiadni a nélkül, hogy a fél érdekében tett fáradozásáért részére megítélt költségeket és munkadíjt, vagy a féllel előleges egyezkedés utján meghatározott munka és jutalomdíjt levonhatta, illetve azok erejéig visszatartási joga lett volna. A szerzett adatok szerint számos azon eset, hogy az ügyvéd az emiitett költségeket és díjt a féltől behajtani nem képes; de ezen kivül erkölcsi tekintetben is hátrányos azon intézkedés. Egy részről tehát a jogosság és méltányosság követelményeinek tétetik elég, másrészről pedig az okozott erkölcsi hátrány és azon látszat, mintha a kormány az ügyvédi kar iránt bizalmatlansággal viseltetnék, megszüntettetik. Azon intézkedés által, hogy egy részről a fél köteleztetik, miszerint az ügyvéd igazolt kiadásait és költségeit vagy jutalomdíját, — másrészről pedig az ügyvédnek kötelességévé tétetik, hogy az ugyanazoknak megfelelő pénzösszeget vagy értektárgyakat letétbe helyezze, — az ügyvéd és fél kölcsönös biztosítása czéloztatik eléretni. Szükséges ezen intézkedéseket a fél ellen csőd esetére is kiterjeszteni, mert épen nem volna méltányos, hogy az ügyvéd a fáradozása folytán behajtott pénzösszeget, vagy egyéb értéket jogos igényeinek kielégítése nélkül — tehát egészben, köteles legyen a csődtömegnek kiszolgáltatni. A 78-ik §/az 1874: XXXIV. t.-cz. ily irányú intézkedésétől annyiban tér el, hogy a felelősség tartama pontosan meghatároztatik, hogy továbbá a felelősség tartama a fél értesítése esetében hat hétről fél évi időre emeltetik fel, miután a fél rendelkezési joga nem korlátolható méltányosan oly rövid időre; — és hogy az ügyvéd felmentetik azon kötelezettségtől, hogy az iratokat, — ha a fél azokat át nem veszi — letétbe helyezze; mert ez költséggel van össze18*