Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

11. szám. 135 A titkári állást a pénztárnokival az igazságügyministerium egyesithetőnek véli kimondani; mert az utóbbi a kamarák legnagyobb részénél igen csekély teendővel van összekötve. (25. §.) A választmányi tagok számának leszállitása önkénytes folyománya a 24. §-nak és azon intézkedésnek, a mely szerint a fegyelmi bíróság külön szerveztetik. (118. §.) Hogy megakadályoztassék az, miszerint az önhibájokon kivül szegénységre jutott ügyvédek, vagy azok özvegyei és árvái, valamint az ügyvédjelöltek sinlödjenek; czélszerűnek tartja az igazságügyministerium, hogy mindenik kamaránál segélyalap alakíttassák. A netaláni visszaélések vagy üzelmek megakadályozhatása végett azon intézkedést véli ugyancsak a 28. §-ban megtenni az igazságügyministerium, hogy a kamarai közgyűlésen csak oly tárgyakról lehessen tanácskozni, melyek az illető szakaszban felsorolva vannak. A 33. §. az eddigitől eltérő intézkedést tartalmaz, a mely abban találja indokát, hogy a választások alkalmával, a szavazatok rendszerint egyesekre nézve összpontosiítatnak, a többiekre esett néhány szavazatot pedig a közbizalom nyilvánulásának nem tekinthetni, holott, ha a helyettes a választmányból jelöltetik ki, a kijelölés rendszerint oly egyénre fog esni, a kit szintén a közbizalom választott, habár más tisztre. A rendes és póttag intézménynek természete követeli azt, hogy ha a rendes tag helye megürül, arra a póttag hivassék meg, s csak azután hivassanak meg a választásnál a rendes, illetve póttagságra a megválasztottakon felül legtöbb szavazatot nyert kamarai tagok, ha a kamara póttagokkal már nem rendelkezik. Az 1874: XXXIV. t. ez. 25. §-ban meghatározott bírságnak minimumát azért véli az igazságügyministerium a 35. §-ban meghatározni, és pedig a tervezett jelentékenyebb össszegben, hogy ez által a kamarának azon tagjai, a kiket tapasztaltságuk és egyéb okok miatt a közbizalom ily tisztre emel, magokat az önkormányzattal járó terhek viselése alól könnyedén ki ne vonhassák. E helyütt kiemelendönek tartja az igazságügyministerium, hogy a pénzbírságot az eddiginél több esetben véli alkalmazhatónak, mert az — mint egyéb intézményeknél is tapasztaltatott — a büntetés vagy fenyítékek enyhébb fokozatai között legbiztosabban czélhoz vezet. (36. §.) Az ügyvédi kamara közhatóság; mindenik közhatóság tagjai esküt vagy fogadalmat tesznek, s ez okból ily intézkedés a kamara tisztviselőire és választmányi tagjaira is kiterjesztendő lenne. Általánosan elfogadott elv, hogy valamely határozat vagy intézkedés felülvizsgálatába azon egyén, ki a kérdéses határozat hozatalában vagy intézkedés tételében résztvett, be ne folyhasson, és ez okból javasoltatik a 39. §. intézkedése. A választmány a kamarának igazgatói és végrehajtói közege lévén, annak hatásköre, s a főbb vonásokban eljárása is lehetőleg a törvényben körvonalozandó, és feladatának megoldhatásához megadandók a segédeszközök is. Ezen okból az igazságügyministerium a 40—59. §§-ban javasolt részletes intézkedéseket tartja szükségeseknek. (41. §.) A kamarai ügyész a kamarának és minden egyes tisztviselőjének, valamint választmányi tagjának ellenőrző közege. Ebből kifolyólag kell, hogy elszigetelt állást foglaljon el, nemcsak a fegyelmi bírósággal, de a választmánynyal szemben is, és ez okból nem véli az igazságügyministerium neki a választmányi ülésben a szavazás jogát megadhatni. Óhajtandó, hogy úgy az ügyvédvizsgáló bizottságnak, mint a fegyelmi bíróságnak tagjaivá minden tekintetben gyakorlott és képzett egyének választassanak, és hogy azok választásakor a választmány minden irányban tájékozott legyen. Míg tehát egyrészről elhibázott intézkedésnek vélné az igazságügyministerium azt, hogy ily tisztre a közgyűlés válasszon, úgy másrészről nem véli ezen teendőt 5 választmányi tagra bizhatni, a kik esetleg a kellő tájékozott-