Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

11. szám. 133 A jelen javaslat szerint pedig ezen kérdésre nézve első sorban az ügyvédi kamara választmánya határoz, és ha az a vizsgának letételét megengedte, a vizsgáló bizottság a vizsgálatot megtartani köteles. A vizsgáló bizottság ily kérdésekben jelenleg a jelölt által felmutatott okiratok és az ügyvédi kamara jelentése alapján határoz. A kamara választmánya a jelölttel majdnem folytonos és részben közvetlen érintkezésben áll, de közvetlenül érintkezik főnökével is, és igy sokkal inkább hivatott ezen, nem csak a jelöltre, de az ügyvédi karra nézve is igen fontos kérdésben határozni, sokkal gyorsabban és biztosabban szerezheti meg az adatokat a határozathozatalhoz és épen nem volna jogosult olyan aggály, hogy visszaéléseket fog elkövetni; mert meg van a kellő ellenőrzés. A II. fokú és végérvényes határozás ily kérdésekben az ügyvédi vizsgáló bizottságot illeti meg. 9. és 10. §§. Ezen §§-okban a kamarai választmánynak az ügyvédi vizsgálatra bocsátás kérdésében követendő eljárása, az ellenőrzés és a választmányi határozat ellen intézett felfolyamodás, valamint az arra nézve követendő eljárás van részletezve. 1L §Ügyvéd vizsgáló-bizottság ezentúl is Budapesten és Marosvásárhelyen lesz. Tagadhatlan, hogy úgy köz- mint ügyvédi érdekből elönyösebb lenne, ha csupán egy vizsgáló-bizottság és pedig Budapesten szerveztetnék; mert — eltekintve attól, hogy Budapesten számosabb jogtudós áll rendelkezésre, mint az országban bárhol másutt — ez esetben a vizsgálatnak az eddiginél szigorúbb megtartása, és e részben az egyöntetű eljárás inkább biztosítva lenne, ez által pedig biztosíttatnék az is, hogy csakis minden tekintetben képzett egyéneknek fog ügyvédi oklevél adatni: mégis figyelembe véve a számos egyéb körülményt, a mely ugy maga ily intézkedés, mint a kö^pjntositás ellen általában fennáll; az igazságügyministerium nem hozhat ily több oldalról szorgalmazott intézkedést javaslatba. A bizottság szervezete legnagyobb részben olyan marad, a milyen az jelenleg. Az ügyvédi kamarák által választandó tagok képesítésének meghatározását a szerzett tapasztalatok tették szükségessé és azon körülmény, hogy olyan ügyvédtől, a ki a felett van hivatva határozni: vájjon a jelölt bir-e oly gyakorlati ismeretekkel, a milyenek az ügyvédtől követelhetök, kellő gyakorlottságot kell kívánni, és oly magatartást, a mely semmi esetben sem eshetik kifogás alá. Á 12. §. a jelenleg fennállókhoz hasonló intézkedést tartalmaz. A 13-19. §§. a főbb vonásokban ugyanazon elveket tartalmazzák, a melyek a fennálló törvény 11—16. §§-ban foglaltatnak. Általánosságban kiemelendönek tartja az igazságügyministerium, hogy az ügyvédjelöltek a kamarával az eddiginél szorosabb kapcsolatba hozattak, részint azért, hogy a testületi szellem bennök már idejekorán fejlesztessék, részint pedig azért, hogy az eddiginél nagyobb felügyelet alatt legyenek. Ezen szorosabb kapocs képezi alapját mindazon részletes intézkedéseknek, a melyek az ügyvédjelöltekre nézve a jelen javaslatban inditványoztatnak.