Képviselőházi irományok, 1881. I. kötet • 1-36. sz.

Irományszámok - 1881-11. Törvényjavaslat, az ügyvédi rendtartás tárgyában

122 11- szám. 149. §. A mennyiben a megidézett tanú vagy szakértő meg nem jelennék, azt a fegyelmi bíróság 50 forintig terjedhető, és a 113. és 139. §§. szerint behajtandó pénzbirsággal fenyítheti, vagy a mennyiben jelenléte nélkül a tárgyalás meg nem tartathatnék, kényszerítő eszközök alkalmazása végett az illetékes közigazgatási hatóságot megkeresi, mely annak megfelelni köteles. Ha a tanú vagy a szakértő vallomására már a nyomozás alatt (138. §.) megeskettetett, a fegyelmi bíróság a vallomást újabb kihallgatás nélkül is figyelembe veheti. 150. §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános: de csak felnőttek bocsáthatók a tárgyalási helyiségbe. A fegyelmi bíróság a közönség kizárását elrendelheti, ha azt közerkölcsiség szempontjából szükségesnek találja. 151. §. A fegyelmi bíróság (126. §.) megalakulván, az elnök a tárgyalást a panaszlőnak (közvádlónak), továbbá a panaszlottnak és az ügy minőségének megnevezésével nyitja meg, és a netalán felmerült előleges kérdések iránt tett indítványok elintézése után, a tényállást rövid kivonatban előterjeszti. 152. §. Az érdemleges tárgyalás megkezdetvén, az elnök a panasz tárgyában kérdéseket intéz a panaszlotthoz, illetve megbízottjához vagy ügygondnokához, továbbá a panaszlóhoz, valamint a tanúkhoz, és a szakértőkhöz; felolvastatja a szükségesnek tartott vagy a birák, a panaszlott, a kamarai vagy kir. ügyész, avagy a panaszló által kivánt iratokat, felmutatja a panaszlottnak netalán zár alá vett könyveit és iratait, s azokat a tanúk vagy a szakértők által megvizsgáltatja, a kiket, ha még megesketve nem volnának, s a fegyelmi bíróság azt szükségesnek tartja — elébb megeskettet. Az elnök után a többi birák is intézhetnek kérdéseket. A kamarai vagy kir. ügyész, és a panaszló panaszlotthoz, s ezek, valamint a panaszlott a tanukhoz és szakértőkhöz az elnök által vagy ennek beleegyezésével közvetlenül szintén intézhetnek kérdéseket. A panaszlottnak megbízottja, illetve ügygondnoka a panaszlottnak jogaiba lép. 153. §. A tárgyalás folyamán hozott határozatok ellen, csak a véghatározattal együtt lehet felebbezni. 154. §. Befejeztetvén a bizonyítási eljárás, a kamara ügyésze annak eredményét rövid kivonatban előterjeszti, és vagy a panasz alaptalanságának, vagy a panaszlott vétkességének kimondására, s ez utóbbi esetben egyszersmind a fenyíték fokozatára nézve is indítványt tesz. A kamarai ügyész indítványa után, a kir. ügyészt és a panaszlót illeti az indítványozásnak joga. Ezen indítványokra a panaszlott, illetve megbízottja vagy ügygondnoka válaszolhat. A kamarai ügyésznek, továbbá a kir. ügyésznek vagy a panaszlónak netaláni viszonválasza után a panaszlottat illeti a végszó, mely után további szóváltás meg nem engedhető. A panaszló a 152. §-ban emiitett jogit és a jelen §-on alapuló inditványozási jogát, ha nem ügyvéd, csakis ügyvéd vagy kir. közjegyző útján érvényesítheti. i