Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1177. Törvényjavaslat, a vasutak és csatornák külön összpontositott telekkönyvezéséről szóló 1868. évi I. t.-cz. módositása és kiegészitése tárgyában

2 1177. szám. Az idézett t. ez. 4. §-a helyett: 3- §• A vasutak és csatornák összesített telekkönyvébe bevezetendők e vállalatoknak akár kisajátítás, akár szerződés utján szerzett mindazon ingatlanai és azok tartozékai, melyek a vállalat létesítésére és fentartására szükségesek. A vállalat létesítésére és fentartására ugyan elkerülhetlenül nem szükséges, de annak állandó használatára szánt olyan ingatlanok, p. o. az igazgatóság házai, kő-, vas-, vagy kőszénbányák stb. — melyekre nézve a magyar államnak megváltási, vagy háramlási joga van, a vasút vagy csatorna tartozékaiul tekintendők s a központi telekkönyvbe bevezetendők. Az ugyanazon engedélyokmány alapján létesített vasút- vagy csatorna-vállalatnak a központi telekkönyvbe bevezetett minden ingatlanai, s azoknak minden tartozékai egy telekkönyvi jószágtestet s jogi tekintetben egy egészet képeznek. A vállalat központi telekjegyzőkönyvének teher lapjára bekeblezett terhek joghatálylyal birnak azon ingatlanokra is, melyeket a vállalat a teher bekeblezése után szerzett és melyek a telekkönyvi jószágtesthez utólag jegyeztettek hozzá. Az idézett t. ez. 5. %-a helyett: 4. §. A 2. §-ban említett munkálatok az alkatrészek összeírásából, — a térképből — és az egyedi kimutatásból állanak, melyek minden község területére nézve külön készítendők el. Az alkatrészek összeírásának szabályai a következők: a) a vállalatnak ugyanazon egy község határán fekvő, s területi összefüggésben álló ingatlanai egy alkatrésznek veendők. A területileg külön álló részletek, mint külön alkatrészek, folyó számokkal jelölendők meg ; b) az egyes alkatrészeknek pontosan kiszámított térfogata négyszög-ölekben kiteendő, s e térfogatok helyessége iránt a központi telekkönyv a hitelesítés után teljes bizonyítékot képez; c) az épületek, hidak és más műtárgyak, azon alkatrésznél, melyen léteznek, betűkkel megjelölve sorolandók fel; d) az összeírás végén a vállalat javára szerzett vagy terhére elvállalt jogoknak és szolgalmaknak számozott keresztjegyek szerinti jegyzéke iktatandó be, s ha e jogok vagy szolgalmak valamely alkatrészszel, épülettel vagy műtárgygyal jogilag vagy természetüknél fogva közvetlen kapcsolatban állanak, a jegyzékben az illető folyószámokra és betűkre hivatkozni kell. Az idézett t. ez. 6. §-a helyett: 5. §• A térkép a vállalat ingatlanait mérnöki pontossággal felvett és kellően szinezett rajzban tüntesse fel, — s azon az alkatrészek, épületek, műtárgyak, jogok és szolgalmak ugyanazon számokkal, betűkkel és számozott keresztjegyekkel jelölendők meg, a melyek alatt e tárgyak az összeírásban előfordulnak. A térkép úgy készítendő, hogy azon a vállalat ingatlanával érintkező szomszédos birtokrészletek kitüntetve, s a hitel-telekkönyv helyrajzi számával megjelölve legyenek; a szomszédos birtokok a vállalat tulajdonától külön színezés által megkülönböztetendők. A vállalat birtokának megjelölésére felállított határjelek a térképen feltüntetendők, folyó számokkal megjelölendők, s ezekről egy a térkép kiegészítő részét képező határjel-kimutatás készítendő, melyben a határjelek helyzetét — a vállalat vonalára és a határjeleknek egymás közötti távolságára vonatkozó hosszúsági és szélességi adatokkal — pontosan ki kell mutatni.