Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1179. 1881. évi XLI. törvényczikk, a kisajátitásról

1179. szám. 29 53. §. A biró ezután a becslőbizottságokat megalakultaknak kijelenti s felhívja a feleket, hogy az azoknak adandó utasitásra nézve kívánalmaikat és a becsű tárgyainak értékére vonatkozó adataikat terjeszszék elő. Ezen kívánalmak lényeges pontjai jegyzőkönyvbe iktattatván, a bíró a becsű teljesítésére határnapot tűz ki, s erre a szakértőket, a mulasztásnak a törvénykezési eljárásban meghatározott következményeire figyelmeztetvén, szóval vagy Írásban megidézi, s az idézés megtörténtét a jegyzőkönyvben feljegyzi. 54. §. A becslésre kitűzött határnapon a biró a kisajátítási tervet és esetleg létrejött egyezségeket, a felek kívánalmairól az 53. §. szerint felvett jegyzőkönyvet és általuk előterjesztett adatokat a szakértőkkel közli, őket a jelen törvénynek a kártalanitás elveit megállapító határozatai figyelemben tartására utasítja, ha még megesketve nincsenek, megesketi, s meghagyja, hogy a becsűt az összeírás sorrendje szerint teljesítsék. A teljesített becsűről a szakértők indokolt véleménye jegyzőkönyvbe vétetik, s mind általok, mind a netalán jelen volt felek vagy képviselőik által aláiratik. Nagyobb épületeknél vagy iparműveknél megengedtetik, hogy a szakértők véleményüket írásban nyújthassák be. Az ilyen szakértői vélemények a jegyzőkönyvhez csatoltatnak, s ez a jegyzőkönyvben megjegyeztetik. A becslés befejezése után az érdekeit feleknek jogukban áll a szakértői véleményekre nézve észrevételeiket megtenni, s azoknak a jegyzőkönyvbe leendő felvételét követelni. Mennyiben legyen a szakértői vélemény az ár meghatározására irányadó, a bíróság határozza meg. Ugy az első folyamodása, mint felebbezés esetén a felsőbb bíróságok bármelyike is jogosítva van, ha a becsű helyes volta iránt alapos aggályai vannak, új becslést rendelni, mely esetben az első becslésnél működött szakértők nem alkalmazhatók. 55. §. Mihelyt valamely községben a becslési eljárás befejeztetett, a kiküldött biró a felvett jegyzőkönyvet, az arra vonatkozó összes iratokkal együtt a törvényszék elé terjeszti; ez iratokhoz csatolandók azon becslési jegyzőkönyvek is, melyek a 45. §. h) pontja szerint korábban keletkeztek. A törvényszék a beterjesztett ügyiratok felett 8 nap alatt határozatot hozni köteles. A kiküldött biró előtt kötött egyezségek (48. §.) csak alaki szempontból képezik bírálat tárgyát, s ott, hol gyámság vagy gondnokság alattiak vannak érdekelve, jóváhagyás végett az erre illetékes hatósághoz átteendők. — Az önjogú tulajdonosokkal kötött, valamint az erre illetékes hatóság állal jóváhagyott és a telekkönyvi érdekeltek részéről kifogás alá nem vett egyezséget a bíróság végzésileg elfogadja, a mely végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. — A bíróság által elfogadott egyezség a kikötött kártalauitási árra nézve végrehajtási jogot ad. Ha jogerejű egyezség nem jött létre, a törvényszék a szakértői becsű alapján a kártalanítás kérdésében érdemileg határoz, vagy ha ez a fenforgó hiányok miatt nem volna lehetséges, az eljárást a szükséghez képest részben vagy egészben megsemmisíti, s új eljárást rendel. E határozatról az érdekelt feleket, s ott, hol gyámság vagy gondnokság alattiak is érdekelvék, a gyámhatóságot, hitbizományhoz tartozó vagyon kisajátításánál pedig a hitbizományi hatóságot is értesiti.