Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1179. 1881. évi XLI. törvényczikk, a kisajátitásról

22 1179. szám. 24. §. A kisajátítás alá eső ingatlanon találtató függő termés, ültetvények, s állaguk sérelme nélkül elmozdítható egyéb tárgyak, a kisajátítási összeg megállapításánál számításba nem vehetők. Ezekért a birtokos a kisajátító ellen, a mennyiben ilyen tárgyakban kár okoztatott, sommás birói eljárás útján, külön kártérítést igényelhet. 25. §. A kisajátítandó tárgyak értéke a becsléskor létező árak szerint határozandó meg. E meghatározás alapjául a tiszta jövedelem, a helybeli árak, bérek, haszonbérek és egyéb, a közönséges adásvevésnél számba vétetni szokott körülmények szolgálnak; de a tulajdonosnak a kisajátítandó tárgy iránti különös előszeretete, vagy a kisajátítandó tárgyak értékének valamely beállható változásból, vagy épen a kisajátítás folytán létrejövendő vállalatból remélhető emelkedése számításba nem vétethetnek, valamint azon javítások sem, melyek a birtokos által a kisajátítási terv megállapítása, vagy pedig a 22. §-ban határozott nyilatkozat kiállítása után tétettek, hanem ha ezek nyilvánvalólag a kisajátítónak is hasznára szolgálnak. Ha a kisajátítandó területnek állapota a foganatosított építkezési munkálatok által olyan változást szenvedett, hogy annak korábbi minősége a becsléskor fennálló állapot szerint meghatározható nem lenne, a minőség, a kisajátítás után a tulajdonosnál maradt s hason művelési ág alatt levő részeknek, és ezek hiányában a szomszéd területeknek minősége szerint határoztatik meg. Mindkét félnek azonban jogában áll a polgári eljárásban meghatározott bizonyítékok által igazolni azt; hogy a kisajátított terület a fenn megjelöltektől különböző minőségű volt. Ezen kérdésekben eskü általi bizonyításnak helye nincs. 26. §. A kártalanítási összeg rendszerint készpénzben állapítandó meg. Kivételt képez azon eset, ha.a kisajátító a tulajdonosnál megmaradt területrészt azzal határos más területtel olykép ajánlkozik kiegészíteni, hogy az a kisajátítás után is, előbbi czéljának bebizonyithatólag meg fog felelni, és ha a tulajdouos a kártalanítás ezen nemét elfogadja. Ez utóbbi esetben a kárpótlás részben vagy egészben, készpénz helyett más ingatlanban is megállapítható. Ilyen esetekben mind a kisajátítandó, mind a kárpótlásul adandó ingatlanok értéke a fentebbi 25. §. határozatai szerint állapittatik meg. Ha ez utóbbinak értéke az előbbinek értékénél csekélyebb, a különbözetet a kisajátító készpénzben tartozik ráfizetni. Ellenben a kártalanítandó, természetben nyújtani szándékolt olynemü kárpótlást semmi esetben sem köteles elfogadni, a melynek folytán ő tartoznék felülfizetni. A kártalanításnak ugyanezen szabályai alkalmazandók a 13. §. 2. a) és b) pontjaiban felsorolt esetekben is. 27. §. A gyárak és egyéb üzletek felszereléséhez szükséges tárgyak csak azon esetben esnek kisajátítás és megtérítés alá, ha elkülönítésük az épülettől jelentékeny rongáltatás nélkül nem eszközölhető. A felszerelés áthelyezésének költségei, és az ez által okozott netaláni értékcsökkenés azonban az illetőnek megtérítendő.