Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1179. 1881. évi XLI. törvényczikk, a kisajátitásról

20 1179. szám. széle, a gőzhajózás létesitése tekintetéből eszközlendő folyamszabályozásoknál, csatorna- és kikötőépitéseknél pedig az épület legkiállóbb pontja s az ahhoz legközelebb eső hajózható vizfolyás határvonala közti távolság veendő alapul. 18. §. A 16. §-ban megállapitott tüztávlat kisebbíthető a csupán helyi érdekű vasutaknál egyáltalában, s más vasutaknál is akkor, ha a nem tűzbiztos épületek vagy szérűskertek, tűzbiztos épületek vagy élőfák által fedeztetnek. Ilyen esetekben a tüztávlatot, s a csupán helyi érdekű vasutaknál e miatt alkalmazandó elővigyázati szabályokat, a közmunka- és közlekedési minister állapítja meg. 19. §• A tüztávlat. czímén a kisajátítási tervbe felvett épületeket a vállalat vagy a tüztávlati szabályoknak megfelelő módon tűzbiztossá tenni, vagy kisajátítani köteles. A tüztávlatba eső szérűskertek kisajátítását a tulajdonos nem követelheti, hanem köteles megelégedni azon értékveszteség megfizetésével, mely felmerül az által, hogy az illető terület szérűskert gyanánt többé nem használható. 20. §. A vállalat építésének megkezdése után annak a 16. §-ban körülirt pontjához 60 méter távolságon belül eső területen szérűskertek egyáltalán fel nem állíthatók, épületek pedig csak az illetékes hatóság engedélyével építhetők. Az engedély megadása előtt az illető vállalat meghallgatandó s netaláni felfolyamodás esetében, az ügy a közmunka- és közlekedési ministernek elhatározása alá terjesztendő. 21. §. A 3. és 4. §§. rendén felsorolt városokban kötelesek a tulajdonosok minden köz- és magán-épitkezésnél az illetékes hatóságok által jóváhagyott építkezési szabályokat, valamint az utczák és terek szabályozása czéljából megállapított szabályozási vonalakat megtartani. Ha a szabályozási vonalak megtartása által a tulajdonos telkének egy részét az utcza vagy tér szabályozására átengedni kényszerülne, az így átengedett terület kisajátítási jogczímen községi vagyonná válik, s a város köteles annak valódi és teljes becsértékét, az új épület tetőzetének felállításakor készpénzben megfizetni; ezen fizetésnek teljesítésénél s illetőleg a becsértéknek birói letéteményezésénél a jelen törvény IV. fejezetében foglalt szabályok tartandók meg. Ha ellenben a szabályozási vonalak megtartása által a telek tulajdonosa az utczából vagy térből valamely részt telkéhez kapcsolni kényszerülne, ezen terület kisajátítási jogczíinen a telektulajdonos tulajdonába megy át, ki is köteles annak valódi és teljes becsértékét az épités megkezdése előtt a város részére készpénzben megfizetni. Az ilyen utcza-, tér- vagy telek-terjedékek becsértéke a felek megegyezésének hiányában a jelen törvény IV. fejezetében foglalt határozatok szerint állapítandó meg, s az illető város polgármestere köteles az átengedett vagy átvett terjedőknek kisajátítási tervét az illetékes birtokbirósághoz a kártalanítási eljárás megindítása végett, haladék nélkül beadni. 22. §. Budapest területén a főváros rendezése czéljából még a következő határozatok lépnek érvénybe: 1. A fővárosi utczáknaks tereknek akár egészben, akár csak részben eszközlendő szabályozása esetében, az ugyanazon utczában vagy téren levő olyan telkek s épületek, melyek a munkálat által