Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1197. 1881. évi LIX. törvényczikk, a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvényczikk módositása tárgyában

112 1197. szám. 47. §. Azon sommás perekben, melyekben a kereset tárgya járulékok nélkül 500 forint készpénzt meg nem halad, ide nem értve a kártérítési pereket, továbbá nem készpénzbeli követelés iránt indított azon sommás perekben, melyekben felperes a keresetben a per tárgya helyett 200 forintot meg nem haladó készpénzt elfogadni késznek nyilatkozik, az elsőbirósági ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen, további felebbezésaek helye nincs. 48. §. Ha a másodbiróság az első bíróság ítéletét egészben vagy részben helybenhagyta, a helybenhagyott Ítéletnek, vagy az Ítélet helybonhagyott részének végrehajtását a különben törvényileg ki nem zárt felebbezés nem gátolja. A megítélt eskü letételére a helybenhagyó ítélet ellen beadott felebbezésnek halasztó hatálya van. 49. §. Azon fél, a ki a 47-ik §. intézkedése alá nem eső perekben, két egyenlő ítélet ellen, további felebbezéssel él, ha kérelmével a harmadbiróság által is elutasittatnék, mint konok perlekedő 500 frtig terjedhető és a harmadbiróság által a per körülményeihez és a konokság mértékéhez képest megállapított birsaggal büntettetik, ha a harmadbiróság ugy találná, hogy a törvény világos értelme ellen, vagy a biró avagy az ellenfél boszantása czéljából, akadályozza a per befejezését. E büntetést azon félre, ki saját beismerése alapján hozott Ítélet ellen élt felebbezéssel, már a másodbiróság alkalmazza. E birságért a felelősség első sorban a felet terheli, kinek a felebbezést ellenjegyző ügyvéd ellen viszkereseti joga van, azon esetben, ha az ügyvéd a félnek külön Írásbeli utasítása nélkül élt a felebbezéssel. 50. §. A 39. §. g), i) és k) pontjaiban foglalt alaki sérelmek eseteiben az ítélet jogerőre emelkedése vagy bírói egyezség kötése után, a hirdetményileg idézett, de meg nem jelent fél, a törvényes képviselő, vagy az időközben önképvisel', ti jogosultságot nyert fél, ugy az, a kinek nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el, az eljárás megsemmisítését semmiségi kereset utján követelheti. Ezen kereset a per bíróságához, az ítélet jogerőre emelkedésétől vagy az egyezség megkötésétől számított tíz év eltelte előtt, adandó be. De ha az Ítélet vagy egyezség alapján ezen tíz évi határidő eltelte után foganatosíttatott a végrehajtás: a semmiségi kereset a végrehajtásról való értesítéstől számított 30 nap alatt még megindítható. A kereset felett a bíróság az előzetes per minőségéhez képest, sommás vagy jegyzőkönyvi tárgyalást rendel és az esetleg szükséges bizonyítási eljárás után ítélet által határoz. Az eljárás megsemmisítése harmadik személy által jóhiszeműleg szerzett jogok sérelmére nem szolgálhat. A 39. §. k) pontjának esetében a meghatalmazás nélkül fellépett személy is megidézendő s ha meghatalmazását igazolni nem képes: a mindkét félnek okozott költségekben elmarasztalandó.