Képviselőházi irományok, 1878. XXVI. kötet • 1177-1202. sz.

Irományszámok - 1878-1197. 1881. évi LIX. törvényczikk, a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvényczikk módositása tárgyában

1197. szám. 101 1107, szám. 1881. ÉVI LIX. TORVENYCZIKK, a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvényczikk módositása tárgyában. (Szentesítést nyert 1881. évi május hó 31-én. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881. évi június hó 1-én.). Hí TEAmé Ferenci József, Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai liü Főrendéi és- Képviselői közös egyet1 értéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §• Az 1868. évi LIV. t. czikknek, az eddigi törvények által nem módosított azon fejezetei és szakaszai, a melyek helyett a jelen törvény újabb intézkedéseket léptet életbe, hatályukat vesztik. Az 1868: LIV. t.-cz. 4. %-a helyett: 2. §. A legfőbb bírói hatóságot mind a két királyi tábla területére nézve a »magyar királyi Curia« Budapesten gyakorolja. Az idézett t.-cz. 6. %-a helyett: 3. §. A kir. járásbíróságok mint egyes bíróságok járnak el. A kir.. törvényszékek három tagú tanácsban határoznak. A kir. ítélőtáblák a törvényszéktől felebbvitt ügyekben öt tagú tanácsban, a járásbíróságoktól felebbvitt ügyekben három tagú tanácsban határoznak. A m. kir. Curia, ha a felebbvitel öt tagú tanácsban hozott kir. táblai határozat ellen van intézve, vagy a kir. táblákra vonatkozó illetékesség-összeütközési kérdés döntendö el, hét tagú, más ügyekben öt tagú tanácsban határoz. A szavazó birák rendszerint előadók is. Azt, hogy a társas biróságoknál minő nem érdemleges kérdések intézhetők el ülésen kivül: az ügyviteli szabályok határozzák meg. 4. §. Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett, a vitás elvi kérdések, a magy. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügynek elintézése alkalmával merül fel: úgy a tanács többségének, mint a tanács elnökének jogában áll, a vitás elvi kérdést az ügy elintézése előtt, a teljes ülés eldöntése elé terjeszteni.