Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.

Irományszámok - 1878-1140. Kivonat, a főrendiház 1881. évi május hó 17-én tartott 157. ülésének jegyzőkönyvéből, »az 1868. évi LIV. t.cz. némely szakaszainak módositásáról«

178 1140. szám. támadott oly ügyek közvetlen elintézésére, melyeknél a gyorsaság szempontja fő fontossággal bir, az 1868. évi LIV. törvényczikk alapján felállított külön semmitőszék jelenlegi. hatáskörében, miután az igazságszolgáltatás egyöntetűségének veszélyeztetése nélkül a fokozatos felebbviteli bíróság elintézése alá a többnyire kapcsolatos anyagi sérelmekkel együtt minden aggály nélkül bocsátható alaki, legcsekélyebb kérdésekben is csak a felebbviteli jogorvoslatok minőségének és számának szaporítására ad alkalmat, a mellett, hogy kitűzött czéljának, a gyorsaság biztosításának nem felel meg, az eljárás egyszerűsítésének is nem csekély akadályul szolgál. Félreismerhetlen ugyan ama kiváló érdem, melyet a semmitőszék és ennek egyes kitűnő tagjai jelen bölcs vezénylet alatt eme, csakis az alakiságokra kiterjedő elszigetelt törvényes hatáskörön belül is az igazságszolgáltatás terén kivívlak. De ép eme bíróság testületi és egyéni kiválósága és jelessége most, — midőn az anyagi magányjog codifikálatlansága mellett az ítéletek érdeme elleni felebbezések megszorítása, illetőleg e felebbezési bíróságok leszállítása számos aggályokkal járna, sőt az állam és egyesek érdekeinek az eljárás egyszerűsítése és gyorsitása szempontjából igényelt kiegyenlítése is nem a kétfokú bíróság és azok felébe a semmitőszék, hanem czélszerü korlátok közt az alaki kérdésekkel is foglalkozó háromfokú bíróság fentartásával, úgymint a váltó", bánya-, úrbéri- és büntető-perekben szentesítve van, mutatkozik az anyagi igazság érdekében mellőzhetlennek, — felette kívánatossá teszi, hogy annak hatásköre a vitás elvi kérdések eldöntésére jelenleg szintén javaslatba hozott felhatalmazás segélyével, az alakiságok mellett a királyi legfőbb itélőszékkel való egyesítése következtében, az anyagi kérdésekre is kiterjesztessék, és a jogorvoslati rendszer megfelelőleg szabályoztassék. Ezekből tehát kiindulva, helyesli a főrendiház a törvényjavaslatnak azon intézkedéseit, melyek az 1868. évi LIV. törvényczikknek — a semmitőszék egyesítése és a jogorvoslati rendszernek a semmiségi kereset körvonalozása mellett — az alaki és anyagi sérelmekre kiterjedő felebbezés és