Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.

Irományszámok - 1878-1109. Törvényjavaslat, az arad-csanádi helyi érdekű vasut kiépitése tárgyában

1109. szám. 11 1-sö melléklet a 1109. számú irományhoz. JLÁULV/JL£» \j jLÓJfo Í „az arad-csanádi helyi érdekű vasút kiépítéséről" szóló törvényjavaslathoz. Csanád megye, a magyar Alföld ez egyik leggazdagabb vidéke, mindeddig nélkülözte a gyors és biztos közlekedést közvetítő vasút előnyét, — holott e megyének, eltekintve minden más tényezötöl, csupán dús • gabonatermése is már biztosítékul szolgálhatna egy vasútnak rentabilitására nézve. Felköltötte e körülmény már évek előtt több vállalkozónak figyelmét, kik annak idején lépéseket tettek az iránt, hogy e megye területén vasút létesíttessék, s ez által lehetővé tétessék, hogy e megyének legnagyobb részben földmíveléssel foglalkozó lakói terményeikkel a piaczokat az évnek oly szakában is fölkereshessék, midőn különben az alföldi utaknak általánosan ismert járhatatlansága folytán, ezt tenniök majdnem lehetetlen. Ily vasút létrehozatala azonban az időközben beállott kedvezőtlen pénzügyi viszonyok folytán lehetetlenné vált, s e nyomasztó körülmény a szép jövővel kecsegtető vasút kérdését á napirendről hosszú időre leszorította. Ujabban azonban e megye érdekeltségénél feltámadt azon vágy, hogy a versenyt a már vasúttal biró vidékekkel sikeresen kiállhassa, újabb mozgalmat idézett elő az iránt (s erre nem kis befolyással volt az arad-körösvölgyi vasút sikere) hogy az érdekeltség saját erején egy vicinális vasutat létesítsen, s e szándék valósulásához annyival inkább nagy reményt kötött ez érdekeltség, mivel a tervezett vasút által átszelt vidéken több ezer hold területtel s a mezöhegyesi ménteleppel biró államkincstárban oly erkölcsi támaszt vélt megnyerhetni, mely a vasút létesítésére döntő befolyással leend. Lonovics József és érdektársai ennélfogva kezükbe vévén a kezdeményezést, a vasút terveit elkészíttették, s az engedély kieszközlése czéljából hozzám bemutatták. E vasút, mely a törvényjavaslatban megjelölt »arad-csanádi vasut« elnevezéssel Aradtól Pécskán, Battonyán, Mezőhegyesen át Makóig, innen a Maros áthidalásával Szőregig s Szöregtől Újszegedig vezető fő, és Mezőhegyestől Kétegyházáig terjedő szárnyvonalból áll, 151*51 kilométer vagyis 20-7 mértföld hosszú. . Ez irányt tekintve, kérdés merülhetne fel, ha vájjon e vasút az Arad és ennek hátterét képező vidék forgalmát nem fogja e leterelni a m. államvasutak tiszai vonalairól s át nem tereli-e az osztrák államvasutra, mi által a m. kir. államkincstárnak jelentékeny kár okoztatnék. Ez aggálynak volna azon esetben alapja, ha a kérdésben forgó vasút Szegednek egyenes irányban vezettetnék, ' de miután a bemutatott tervek szerint, e vasút Mezőhegyes felé oly nagymérvű kitéréssel vezettetik, hogy ennek folytán az út Aradról Szoregen át Budapestre 309 klmtr., mig ellenben Aradról Szolnokon át szintén Budapestre csak 255 klmtr., sőt az 2*