Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.

Irományszámok - 1878-1137. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a kir. Curiának országos képviselőválasztási ügyekben való biráskodásáról” szóló, s a képviselőház által előzetes tárgyalás végett ezen bizottsághoz utasitott törvényjavaslat tárgyában

154 1137. szám. 4. Hogy a törvényhozó és birói hatalom szükséges elválasztása szempontjából is a képviselőválasztások ellen beadott kérvények fölötti bíráskodás, min,t tisztán birói vizsgálat és cognitió tárgyát képező hatáskör, elvileg sem kezeltetik helycsen a képviselőház, mint törvényhozási faktor által, hanem a birói hatalom hivatott közegeire ruházandó át. 5. Hogy ezen bíráskodás gyakorlására a képviselőház vagy ennek biráló bizottságai a tapasztalás szerint sem alkalmasak, mert ezen teendő által a ház számos tagja részint a vizsgálatok teljesítése, részint a birói funktiók gyakorlata által törvényhozói kötelességeinek • teljesítésétől elvonatik; mert továbbá a háznak és biráló bizottságainak ilyen ügyekben való eljárása a pártoskodás, az elfogultság és kollegiális kedvezés gyanúja alatt áll, ez által a képviselőház tekintélyét fenyegeti, a nélkül, hogy a bajon a házszabályok bármi módosítása által segíteni lehetne; mert a háznak és biráló bizottságainak tagjai, kik maguk is a választási mozgalom izgatottságain estek át, s főleg a ház megalakulása utáni első hetekben ezen izgatottság benyomása alatt állanak, a választások ellen beadott kérvényekben foglalt elvi és ténybeli kérdések iránt kevésbé szigorúak s olyan felfogást juttathatnak érvényre, mely nem alkalmas arra, hogy a választókban a jogérzületet és az alkotmányos akaratnyilvánítás biztosított voltának hitét s azzal a törvényben való bizodalmat megszilárdítsák; holott ezen bíráskodás a párttusákon kivül álló, független s az ítélésben iskolázott bírák'kezében, a fent emiitett erkölcsi szempontokból nagyon üdvös hatású volna. 6. Hogy a Curia a pártokon felüli állás, a függetlenség és a tekintély mindazon qualificati óival bir, melyek lehetővé teszik, hogy ezen hatáskör reá teljes megnyugvással ruháztassák. II. A bizottság néhány elvre nézve, az eredeti javaslat álláspontjától eltérő álláspontot foglal el. Ezen eltérések a következők: A) Mig az eredeti javaslat a kir. Curiának szóbanlevő hatáskörét, ugy a kérvénynyel megtámadott, mint azon választások fölötti bíráskodásra is megállapította, a melyeknek jegyzőkönyvei a képviselőház által kifogás alá vétettek: addig a bizottság ezen hatáskört csupán a kérvényhyel megtámadott választások fölötti bíráskodásra kívánja szoríttatni, s ugy véli, hogy a képviselőháznak fentartandó az olyan választási jegyzőkönyvek felett való intézkedés, a melyek ellen az igazolási eljárás folyamán kifogások merültek fel. (Házszabályok 14-ik §-ának c) pontja). A bizottságot e megállapodásnál a következő indokok vezérelték: a) Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 89. §-a csak a »kérvénynyel megtámadott választásoké fölötti bíráskodást rendeli a Curiára átruházandónak; a javaslat tehát az által, hogy a Curiára bizza azon választások fölött is a bíráskodást, a melyeknek jegyzőkönyvei kifogás alá vétettek, túl ment a törvény czélzatán. b) De nem tekintve ezt, ezen törvényjavaslat nem egyéb, mint a választók szabad akaratnyilvánítását biztosító 1874. évi XXXIIL törvényczikknek organikus kiegészítése. E kiegészítés nem követeli a Curia bíráskodásának kiterjesztését olyan ügyekre, melyek nem a választók panaszán alapulnak, és olyan sérelmek orvoslására, melyek nem a választók sérelmei. c) Hol a választók panaszszal fel nem léptek, s ennélfogva fél és petitum nincsen : ezen javaslat alapelveinél fogva birói eljárásnak sincs helye. d) De végre azért sem fogadhatta el a bizottság a javaslatnak ezen álláspontját, mert tagjainak igazolása a ház testületi joga és feladata: mely igazolási jog lényegesen különbözik a választók köréből jött kérvénynyel megtámadott választások fölötti bíráskodástól.