Képviselőházi irományok, 1878. XXV. kötet • 1105-1176. sz.
Irományszámok - 1878-1135. Törvényjavaslat, a Tiszavölgyi társulatról és annak központi bizottságáról
1135. szám. 147 Gondoskodva lett ezen alapszabályokban, hogy a kormány felügyeleti jogának gyakorlására, az állam érdekeinek képviseletére, valamint ezek és a társulati érdekek közötti összhangnak fentartására saját kebeléből egy állandó kiküldöttet biz meg, ki a közgyűlés és a központi bizottság tanácskozásaiban részt vesz. Ugyancsak az 1878. évi január 20-ka és 21-ik napján tartott nagygyűlésben a központi bizottság is végleg megalakult. Ezen központi bizottság hatáskörét neveié az 1880. évi XX-ik t.-cz. 13. §-ának határozata, mely szerint a tiszavölgyi társulatok részére engedélyezett 25.000,000 frt kiosztására alakított hetes bizottság három tagját a tiszavölgyi társulatok központi bizottsága választja. Minthogy továbbá a tiszavölgyi nagygyűlés által alkotott s a fennebb előadottak szerint hivatali elődöm által helybenhagyott alapszabályok a tjszavölgyi társulatnak és az általa választott központi bizottságnak intézkedési jogkört az egyes vizszabályozó társulatokkal szemben nem adtak; a tiszavölgyi társulat központi bizottsága 1880. évi ápril 26-án tartott üléséből egy törvényjavaslatot terjesztett fel a kormányhoz, melyben czélul tűzetett ki, hogy a Tisza és mellékfolyóinak szabályozása és ármentesitése műszaki tekintetben, valamint a társulatokat közösen érdeklő igazgatási ügyekben egy egységes egészszé alakíttassák, s ennek eszközlésére a tiszaszabályozási összes műszaki teendőket, — tehát bele értve a társulati, műszaki ügyeket is, a kormány műszaki közegeire kívánta bízatni, a központi bizottságnak pedig az egyes társulatokkal szemben intézkedési jogot kivánt törvényesen adatni. Ezen törvényjavaslatot a központi bizottság a szövetkezett társulatokkal közölte, a melyeknek legnagyobb része azonban nem tartotta azt elfogadhatónak, valamint meg nem egyezett a kormány intentiójával sem, s ezért újabb külön törvényjavaslatot szerkesztettem, s azt előzetes tárgyalás végett a tiszavölgyi társulatnak kiadtam. A tiszavölgyi társulat ezen törvényjavaslatot 1881. évi ápril 2-án tartott közgyűlésében megvitatván, azt fennforgó észrevételeinek kíséretében, ugyanazon hó 5-én kelt jelentése mellett felterjeszté. Midőn ezen törvényjavaslatot a mélyen t. képviselőháznak beterjesztem, s ez által az 1880. évi XX. t.-cz. 19-ik §-ában foglalt meghagyásnak eleget teszek, egyúttal van szerencsém jelezni a tiszavölgyi társulat által javaslatba hozott azon kiegészítéseket és módosításokat, melyeket részemről elfogadhatóknak nem találtam, nevezetesen: a) A tiszavölgyi társulat azon kívánságnak adott kifejezést, hogy az egyes társulatok által az 1879. évi XXXIV. t.-cz. alapján felveendő kölcsönök engedélyezésénél véleményezőleg befolyhasson. Minthogy azonban a tiszteletteljesen bemutatott törvényjavaslat 5-ik §-ának c) pontjában a tiszavölgyi társulat azon joga, hogy az egyes társulatok által az 1880: XX. t.-cz. alapján felveendő kölcsönök engedélyezésébe az idézett törvény értelmében befolyhasson, — és hogy általában a tiszavölgyi közhitel érdekében szükséges javaslatokat megtehesse, — biztosítva van; részemről az 1879: XXXIV. t.-cz. alapján engedélyezendő kölcsönökre vonatkozólag a szóban levő törvényjavaslatban egy külön határozatnak felvételét indokoltnak nem tartom s ez oknál fogva a tiszavölgyi társulat által javaslatba hozott fennebbi kiegészítést mellőzendőnek találtam. b) A tiszteletteljesen bemutatott törvényjavaslat 9-ik §-a szerint, a tiszavölgyi társulat központi bizottságának elnökét, ministertanácsosi ranggal és javadalmazással, mely a közmunka- és közlekedési ministerium költségvetésébe lesz felveendő, a közmunka- és közlekedési minister előterjesztésére Ő Felsége a király nevezi ki; a tiszavölgyi társulat azonban a központi bizottság elnökségét nem annyira hivatalnak, mint bizalmi állásnak kívánja tekinteni s 19*
