Képviselőházi irományok, 1878. XXIV. kötet • 1044-1104. sz.

Irományszámok - 1878-1050. Törvényjavaslat, a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868. évi LIV. törvényczikk módositása tárgyában

24 1050. szám. Az idézett t, ez. 95. és 96. §§-«?' helyett: 14. §. A törvény által sommás eljárásra utasított ügyeket a rendes perútra áttenni nem lehet. Az idézett t. ez. 97., 98. és 99. §§-Ű» helyett: 15. §. A birói illetőség elleni kifogás sommás eljárásban az első tárgyalásnak, s ha ez hivatalból elhalasztatik, a kitűzött újabb tárgyalásnak a kezdetén teendő meg. Ha az első tárgyalás a felek által halaszta tik el: az újabban kitűzött határnapon a kifogásnak csak akkor van helye, ha alperes az ahhoz való jogát kifejezetten fentartotta, mire alperes a bíróság által figyelmeztetendő. A kellő időben előterjesztett kifogás felett, a biró a felek meghallgatása után azonnal határoz, határozatát kihirdeti, és ha a kifogást elveti, a tárgyalást nyomban folytatja. Ha a biró a kifogásnak helyt adott, felperes felfolyamodással élhet; alperes ellenben, ha kifogása elvettetnék, csakis az Ítélet elleni felebbezésben kereshet orvoslást. (47. §.) 16. §. Ha alperes ugyanazon kifogással a rendes eljárásban kivan élni: azt a törvényszékhez intézett külön beadványban, melyhez a kereseti példány eredetben, vagy egyszerű másolatban melléklendő, a perfelvételi határidőben a pertárba tartozik beadni; a későbben benyújtott, vagy az érdemleges periratokban előterjesztett ilyen kifogások egyedül azon esetekben vétetnek figyelembe, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. A perfelvételi határidőben beadott kifogás, felperes beleegyezésével, a perfelvételi határnapon azonnal, ha pedig felperes 8 napig terjedő halasztást kíván igénybe venni, a pertárnok által e végből kitűzendő újabb határnapon külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik; olyan módon, hogy a perfelvételre, vagy az illetékességi kérdés tárgyalására kitűzött határnapon, a felek szóváltásaikat beirni kötelesek. —• A jegyzőkönyv a pertárnok által haladéktalanul beterjesztetvén : a törvényszék, az illetékesség kérdésében, végzés által határoz. A végzésben alperesnek, ha kifogása elvettetik, meghagyandó, hogy a per felvételére bizonyos napon és órában, mely határnap a végzés keltétől számítva 15 napnál tovább nem terjedhet, a pertárban jelenjen meg. E végzésről mindkét fél értesíttetik. Az illetékességi kifogás tárgyában hozott végzés ellen, akár adatott hely a kifogásnak, akár nem, bármelyik fél élhet felfolyamodással. (58. §.) Az idézett t. ez. 101. %-a után: 17. §• A kir. törvényszékeknél érdemleges elintézés alá vett rendes perekben és a kir. ítélőtáblákhoz s a kir. Curiához felebbezett sommás és rendes perekben a felek képviselőit az előadás után felszólalási jog illeti meg. E jognál fogva röviden kifejtve azon kérelmet intézhetik a felek képviselői az eljáró tanács elnökéhez, hogy az előadás egészíttessék ki a per során kiemelt, de az előadó biró által mellőzött azon jogérvek és ténykörülmények utólagos felemlitésével és az előadó biró által fel nem olvasott azon okiratoknak, szemle, tatiúhallgatási jegyzőkönyveknek és felebbezéseknek egészben vagy részben való utólagos felolvasásával, a melyekre a fél súlyt helyez. E jogot a felek képviselői a jelentkezés sorrendje szerint egymás után veszik igénybe. Az előterjesztett kérelem fölött a tanács, az előadó biró meghallgatása után nyomban határoz, és ha az alapos és szabatos, az előadásnak a fenforgó körülmények által igazolt kiegészítését elrendeli. A tanács határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.