Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra
983. szám. 43 madbirósági határozat vagy eljárás ellen adatott be> a m. kir. Curiához tétetnek át, illetőleg terjesztetnek fel. Az ilyen semmiségi panaszok, a mennyiben ugyanazon határozat ellen felebbezés is használtatott, azzal együttesen intéztetnek el. A harmadbiróság határozata ellen emelt, s jelen törvény hatályba léptekor még el nem intézett semmiségi panasz, az előbbi határozat hozatalában részt nem vett elnök, vagy tanácselnök és 8 bíróból alakítandó ülésben intéztetik el. A jelen törvény hatályba léptének napja előtt hozott elsőbirósági végzések és birősági eljárás ellen emelt semmiségi panaszokat elintéző királyi táblai határozat ellen további perorvoslatnak helye nincsen. 95. §. Mindazon ügyekben, melyek nem a törvénykezési rendtartás által vannak a magy. kir. Curia semmitőszéki osztályának hatásköréhez utasítva: a m. kir. Guria jár el ugyanazon mődon, a mint eddig a semmitőszék eljárt. Az 1868. évi LV. t.~czikkben szabályozott kisajátítási eljárás során azon törvény 58. §-a szerint, valamint az 1868. évi LVI. t.-czikkben szabályozott kisajátítási eljárás során, azon törvény 75. §-a szerint megengedett semmiségi panasz felett, a magyar királyi Guria határoz. 96. §. Az 1871 : VIII. t. ez. 33. §-ában felsorolt személyek felett, a fegyelmi bíráskodást a m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja, mely a m. kir. Curia másodelnökének, ennek akadályoztatása esetében pedig a kinevezés sorrendé szerint a tanácselnököknek elnöklete alatt, a m. kir. Curia 6 itélő birájából alakittatik. Ugyanezen bíróság gyakorolja másodfokban a fegyelmi bíráskodást azon ügyekben, melyekben első fokban a kir. tábla fegyelmi bírósága járt el. Az idézett törvény 34. §-ának második bekezdése szerinti másodfokú fegyelmi bíráskodást, a m. kir. Curia nagyobb fegyelmi tanácsa gyakorolja, mely a m. kir. Curia elnökének, ennek akadályoztatása esetében pedig az alelnöknek, illetőleg a kineveztetés sorrendé szerint a tanácselnököknek elnöklete alatt, a m. kir. Curia nyolez birói tagjából alakittatik. A kir. táblák elnökei és alelnökei, a m. kir. Curia elnökei, tanácselnökei és itélőbirái, továbbá a koronaügyész feletti fegyelmi hatóság gyakorlataira hivatott külön fegyelmi bíróság, az 1871. évi VIII. t. ez. 35. §-a értelmében alakittatik. 97. §.' Az 1874: XXXIII. t. ez. 50. és 51. §§. 2-ik bekezdése oda módosittatik, hogy a választói jogosultság felett, a m. kir. Curia 5 tagú tanácsban határoz, és ezen tanácsok elnökei: a m. kir. Curia elnöke, másodelnöke, alelnöke, és kineveztetésök sorrendje szerint, tanácselnökei. 98. §. Az 1878. évi XXV. t. ez. 53. §-a oda módosittatik, hogy a választott bíróság három tagját, a vezetése alatt álló birói testület kebeléből, a m. kir. Curia nevezi ki, ugyanőt illetvén esetleg a hetedik tagnak, mint egyszersmind a választott bíróság elnökének, kinevezési joga is. 99. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a kereskedelmi és a váltóügyekben köve6*