Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

983. szám. 25 Az idézett t. ez. 95. és 96. %%-ai helyett: 14. §. A törvény által sommás-eljárásra utasitott ügyeket a rendes perútra áttenni nem lehet. Az idézett t. ez. 91., 98. és 99. %%-ai helyett: 15. §. A birói illetőség elleni kifogás sommás eljárásban az első tárgyalásnak, s ha ez hivatalból elhalasztatik, a kitűzött újabb tárgyalásnak a kezdetén teendő meg. Ha az első tárgyalás a felek által halasztatik el: az újabban kitűzött határnapon a kifogásnak csak akkor van helye, ha alperes az ahhoz való jogát kifejezetten fentartotta. A kellő időben előterjesztett kifogás felett, a biró a felek meghallgatása után azonnal határoz, határozatát kihirdeti, és ha a kifogást elveti, a tárgyalást nyomban folytatja. Ha a biró a kifogásnak helyt adott, felperes felfolyamodással élhet; alperes ellenben, ha kifogása elvettetnék, csakis az itélet elleni felebbezésben kereshet orvoslást. (47. §.) 16. §. Ha alperes ugyanazon kifogással a rendes eljárásban kivan élni: azt a törvényszékhez intézett külön beadványban, melyhez a kereseti példány eredetben, vagy egyszerű másolatban melléklendő, a perfelvételi határidőben a pertárba tartozik beadni; a későbben benyújtott, vagy az érdemleges periratokban előterjesztett ilyen kifogások egyedül azon esetekben vétetnek figyelembe, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. . A perfelvételi határidőben beadott kifogás, felperes beleegyezésével, a perfelvételi határ- . napon azonnal, ha pedig felperes 8 napig terjedő halasztást kivan igénybe venni, a pertárnok által e végből kitűzendő újabb határnapon külön jegyzőkönyvben tárgyaltatik; oly módon, hogy a perfelvételre> vagy az illetékességi kérdés tárgyalására kitűzött határnapon, a felek szóváltásaikat beirni kötelesek. — A jegyzőkönyv a pertárnok által haladéktalanul beterjesztetvén : a törvényszék, az illetékesség kérdésében, végzés által határoz. A végzésben alperesnek, ha kifogása elvettetik, meghagyandó, hogy a per felvételére bizonyos napon és órában, mely határnap a végzés keltétől számítva 15 napnál tovább nem terjedhet, a pertárban jelenjen meg. E végzésről mindkét fél értesíttetik. Az illetékességi kifogás tárgyában hozott végzés ellen, akár adatott hely a kifogásnak, akár nem, bármelyik fél élhet felfolyamodással. (58. §.) Az idézett t. ez. 101. %-a után: 17. §• A kir. törvényszékeknél érdemleges elintézés alá vett rendes perekben és a kir. ítélőtáblákhoz s a kir. Curiához feíebbezett sommás és rendes perekben a felek képviselőit az előadás után felszólalási jog illeti meg. E jognál fogva röviden kifejtve azon kérelmet intézhetik a felek képviselői az eljáró tanács elnökéhez, hogy az előadás egészíttessék ki a per során kiemelt, de az előadó biró által mellőzött azon jogérvek és ténykörülmények utólagos felemlitésével és az előadó biró által fel nem olvasott azon okiratoknak, szemle, tanúhallgatási jegyzőkönyveknek és felebbezéseknek egészben vagy részben való utólagos felolvasásával, a melyekre a fél súlyt helyez. E jogot, a felek képviselői a jelentkezés soiTendje szerint egymás után veszik igénybe. Az előterjesztett kérelem fölött a tanács, az előadó biró meghallgatása után nyomban határoz, és ha az alapos és szabatos, az előadásnak a fenforgó körülmények által igazolt kiegészítését elrendeli. A tanács határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. KÉPYH. IROMÁNY. 1878—81. XXIII. KÖTET. 4