Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra

983. szám. 23 Sommás eljárás során olyan viszonkeresetnek, mely rendes eljárás alá tartoznék, csupán felperes beleegyezésével, s ezen feltétel alatt is csak azon esetekben van helye, a melyekben a rendes birói illetőségtől való eltérés, a törvény által kizárva nincs. Az idézett t. ez. 79., 80., 81. és 82. %%-ai helyett: 9. §. Ha a peres felek valamelyike pervesztés esetére egy harmadik személy ellen szava­tossági igényt kivan érvényesíteni, jogosítva van azt, a ki ellen igényt támaszthatni vél, a pernek folyamatban létéről perbehivás által értesíteni. A perbehivási kérvény a per biróságához, és pedig rendes perben az ügynek ítélet alá bocsátásáig, sommás perben az érdemleges tárgyalás befejezéséig bármikor benyújtható, ille­tőleg sommás perben szóval is előterjeszthető. A perbehivási kérvény másodpéldánya, illetőleg a szóbeli előterjesztésről felvett jegyző­könyv másolata, a perbehivottnak haladék nélkül kézbesítendő. Sommás perben a bíróság, a mennyiben a perbehivott értesithetése végett szükséges­nek látja, a tárgyalást legfeljebb 15 napra elhalasztani, van jogosítva. 10. §. Ha a perbehivott a perbehivó védelmét elvállalja: a pert, további folyamában, közösen folytathatják. Ha a perbehivott a védelmet el nem vállalja, valamint akkor is, ha a perbehivás a perbehivottnak ismeretlen tartózkodása vagy más ok miatt kézbesithető nem volt: a főügy a perbehivásra való tekintet nélkül folytattatik és döntetik el. A perbehivó és perbehivott közötti jogviszony, a perben nem döntetik el, és a védelem elvállalásából a szavatossági kötelezettségnek elismerése nem következtethető. Az idézett t. ez. 85. és 86. %%-ai helyett: 11. §• Sommás eljárásnál a felek keresetöket, nyilatkozataikat és kérelmeiket, a bíróságnál személyesen adhatják jegyzőkönyvbe, és a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg. Ha a felek e joggal élni nem akarnak, vagy nem élhetnek, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik. Ezen szabály alól kivételnek annyiban van helye, hogy a férj nejét és viszont, a fel­menő ágbeli rokon lemenő ágbeli rokonát és viszont, a testvér testvérét és a gazdatiszt azt, kinek állandó szolgálatában van, képviselheti; és hogy ha az eljáró bíróság székhelyén gyakorló ügyvéd nem lakik, vagy ha az ott lakó ügyvédek akadályozva vannak, a képviselettel nem ügyvéd is megbízható. Ha a személyesen megjelent fél a tárgyalást előadási képességének hiánya, vagy ismételt illetlen viselete által meghiusítja, a biró őt képviselő állítására utasíthatja. Ha a fél rögtön nem állit, vagy nem állithat képviselőt: költségére a tárgyalás el­halasztandó, s egyszersmind a folytatólagos tárgyalásra újabbi határnap azon meghagyással tűzendő ki, hogy arra a fél törvényes következmények súlya alatt, képviselője által jelenjen meg. Az Írásbeli beadvány sommás eljárás alá tartozó ügyekben is kivétel nélkül ügyvédi ellenjegyzéssel látandó el. 12. §. A rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi, tárgyalás is értetik, a feleknek magu­kat ügyvéd által kell képviseltetniök

Next

/
Thumbnails
Contents