Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-1000. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módositásáról

1000. szám. 163 18. §. Ismétlődő bélyegröviditésnek jövedéki kihágássá minősítése. Az ügyvédek és kir. közjegyzők, valamint ezek helyettesei, ha daczára annak, hogy a pénzügyi közegeknek hozzájok intézett végzéseiből (határozataiból, fizetési meghagyásaiból) vagy külön írásbeli figyelmeztetéseiből a szabályszerűen járó bélyeg iránt alapos meggyőződést szerezhetnek, egy évi időközben ismételve hasonfajú bélyegrövidit ;

st követnek el és az ezen bélyeg rövidítésekért kiszabott bírságokat a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt meg nem fizetik, jövedéki büntető eljárás útján a 7. és 9. §§-ban foglalt illetéki bírságok kettőztetett összegével büntetendők, mely be nem bajthatása esetére az 1876 : IV. törvényczikk 19. és 20. §§-ainak rendelkezéséhez képest, elzárás-büntetésre változtatható. 19. §. A közúti vaspályavállalatok vitelbérei után fizetendő bélyegilleték. Áz 1871: LXIII. t. ez. 7. §-ának a közúti vaspályavállalatok által szállított személyek vitelbérétől járó illeték iránti határozatai oda módosíttatnak, hogy bélyegilleték fejében minden személy vitelbérétől: 20 krajezárig 7i kr. 20 krajezáron felül 40 krig . 7á * 40 » > 60 í Vt > 60 » > 80 » . . . 1% » 80 » > 1 frtig . . • . 17* » fizetendő és igy tovább minden 20 krtól l

U krral több; a 20 krnál kisebb maradványösszeg 20 krnak veendő. 20. §. Bélyeg és jogilletékek kisajátítás eseteiben. A kisajátítás eseteire járó bélyeg- és illetékek iránt eddig fenálló szabályok helyébe (1868: LV. t. ez.) a következő határozatok lépnek. A kisajátítási törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, terv, összeírás, leírás, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyitvány, vagy nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyegmentes. Magán társulatok vagy magán felek által eszközölt kisajátítások eseteiben azonban a fentebb felsorolt okmányok csak addig maradnak bélyegmentesek, mig más czélokra, mint a kisajátítási törvényben megállapított kisajátítási és telekkönyvi eljárás keresztülvitelére, nem használtatnak. Az illeték-szabás határozatai által megállapított vagyon-átruházási és telekkönyvezés illetékek, a közczélokra történt kisajátításoknál nem járnak. A nyereségre alakult vállalatok tartoznak azonban a kisajátítás útján tulajdonukba átment földterületektől, a fizetett kártalanítási Összegek alapján megszabandó átruházási 47

10 % illetéknek fele részét fizetni. A kisajátítás útján megvett és lebontandó építmények megszerzéseért vagyon-átruházási illeték nem jár. A kisajátítások alapján fizetett kártalanítási összegekről szóló nyugták ellenben a II. fokozat szerint járó bélyeg-illeték alá esnek. A pénzügyminister utasittatik, hogy ezen határozatokat az 1868. évi LV. törvényczikk hatálya alatt kisajátítás útján eszközölt vagyon-átruházásokra nézve függőben levő illetékek megszabásánál is alkalmazza. 21*