Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-997. 1881. évi XIV. törvényczikk, a kézi zálog-kölcsönügyletről

142 997. szám. Bevezetések e könyvbe a rendszerint kitöltendő helyeken hézag hagyása nélkül teljesitendők. A bevezetés eredeti tartalmát kitörlés által vagy másként olvashatlanná tenni, valamit kivakarni, vagy oly változásokat tenni tilos, melyek minőségüknél fogva kétséget hagynak az iránt, vájjon az eredeti bevezetéskor vagy később történtek-e? 10. §. Az iparhatóság a zálogüzletet, és az üzleti könyveket havonkint legalább egyszer tartozik megvizsgálni; ennek megtörténtét az üzleti könyvbe feljegyezni és a vizsgálat eredményéről esetről esetre a másodfokú iparhatósághoz, ez viszont évnegyedenkint fegyszer a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerhez, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bánhoz jelentést tenni. 11. §. A zálogüzletnél szedhető díj (gondozási, őrzési, biztosítási, kezelési és egyéb díjak és illetékek, a kamattal együtt egy összegbe foglalva) legmagasabb összegét, a kölcsönösszeg százalékában kifejezve, az illető törvényhatóság meghallgatásával, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister, illetőleg Horvát-Szlavonországban a horvát-szlavon-dalmátországi bán határozza meg. Az ekként megállapított százalék a zálogüzlet helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen állandóan kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó. Egy hónál kevesebb időtartamra szóló elzálogosításnál egy havi kamat egészben számítható; — egy hónál tovább terjedő ügyletnél azonban a zálogkölcsöndíj napokra számítandó. 12. §. A zálogüzlet tulajdonosa minden kárért, mely a nála elhelyezett tárgyakban az átvételtől a kiszolgáltatásig elveszés, megromlás, megsérülés által történik, vagy a tárgy késedelmes kiszolgáltatása által okoztatik, nemcsak biztositékával, hanem egész vagyonával felelős, a menynyiben igazolni nem képes, hogy a kárt erőhatalom, vagy a tárgy természetes minősége, avagy az elzálogosító, vagy ennek megbízottja okozta. Tűzvész folytán támadt károkért is felelős, a menynyiben azok ellen biztosítás eszközölhető. Kártérítésnél irányadóul, ha csak az elzálogosító magasabb értéket nem igazol, a zálogjegyen kitüntetett (8. §.) becsérték szolgál. 13. §. A zálogüzlet-tulajdonos a zálogokat a zálogjegy visszaadása és a zálogjegyet terhelő kölcsön és a zálogkölcsöndíj lefizetése mellett köteles kiszolgáltatni. E visszaváltást a zálogjegy előmutatója a zálogjegy lejárta előtt bármikor, — e zálogjegy lejárta után pedig mindaddig követelheti, mig a zálogtárgyra vonatkozó árverés meg nem kezdetett. (15. §.) 14. §. Az elveszett zálogjegy megsemmisítése a zálogüzlettulajdonos telephelyére nézve illetékes kir. törvényszéknél kérelmezhető és a megsemmisítési eljárásra nézve az 1876: XXVII. törvényczikkbe foglalt váltótörvény határozatai, megfelelő alkalmazással, szolgálnak irányadóul. Tiz forintnál többre nem becsült tárgyaknál a zálogjegy megsemmisítése nélkül is a zálog kiadandó annak, a ki a tárgy ismertető jeleit előadja, a zálogjegy elveszését a valószínűség szerint igazolja és kellő biztosítékot tesz le. Ily esetben az elveszett zálogjegy lejárta után három év múlva a letett biztosíték vissza adandó, ha csak időközben a zálogjegy elő nem kerül.