Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-983. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában” beadott törvényjavaslatra
983. szám. 7 és egy oly semmitó'szék között, a melyre a szóbeliség és közvetlenség elvein alapuló új perrendtartás mellett esetleg szükség fog lenni akkor, ha a jogorvoslat kérdésében a semmiségi panasznak és nem a jogkérdés felülvizsgálatának rendszere fog elfogadtatni. De bármelyiket fogja a törvényhozás a fent jelzett jogorvoslati rendszerek közül választani, annyi kétségtelen, hogy az első folyamodású bíróságok és a decentralizálandó királyi táblák, mint felebbviteli bíróságok mellett, nem mint most tényleg van, két, hanem csak egy legfőbb bíróságra, vagy egy semmitőszékre, vagy egy legfőbb itélőszékre fog szükség lenni; sőt kétségtelen az is, hogy az esetleg felállítandó semmitőszéknek szervezete és hatásköre inkább meg fogja közelíteni a novella értelmében egyesítendő m. kir. Curiának hatáskörét és szervezetét, mint a ma tényleg létező semmitőszékünkét; és hogy azon jogorvoslati rendszer, a melyet a novella tartalmaz, a szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetendő új perrendtartásnak jogorvoslati rendszerétől bizonyára nem üt el annyira, mint a mennyire elüt a mostani törvénykezési rendtartásnak bonyodalmas, az ügyek rendes menetére bénitólag ható s nem ritkán a jogbiztonság veszélyeztetésével járó jogorvoslati rendszere. Mindezeket figyelembe véve, a bizottság törvénykezési rendtartásunk novelláris javítását, s ennek keretében különösen a jogorvoslati rendszer gyökeres átalakítását és egyszerűsítését már csak azért is ajánlja elfogadásra, mert ez a szóbeliség és közvetlenség alapelveire fektetendő gyökeres perjogi reform létesítését legkevésbé sem alterálja, sőt inkább annak útját egyengeti. A törvénykezési rendtartás tárgyában készített novella a jogorvoslati rendszer szabályozásán és az ezzel szoros Összefüggésben lévő némely intézkedéseken, például a semmiségi keresetet (Nichtigkeits-Klage) tárgyazókon felül arra szorítkozik, hogy a törvénykezési rendtartásnak kirívóbb hiányait javítsa és feltűnő hézagait pótolja. — E részben az igazságügyminister ur által előterjesztett törvényjavaslatból a novella keretébe átvette a bizottság mindazon intézkedéseket, a melyeket a perbeli eljárás ideiglenes javítása szempontjából a fent jelzett irány követése mellett szükségeseknek talált. Az ekként egybeállított novella intézkedik az iránt (4-ik §.) hogy vitás elvi kérdések a magyar királyi Curia polgári tanácsának teljes ülésében döntethessenek el; mert ezt kivált addig, mig codifikált magánjogi törvénykönyvünk nem lesz, a helyes és egyöntetű igazságszolgáltatás biztositékát képező nagyfontosságú javításnak tekinti. Azon anomália megszüntetése szempontjából, mely szerint jelenben nagyfontosságú telekkönyvi kitörlési perek a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságok hatásköréhez vannak utalva, megállapítja (6-ik§.), hogy az ilyen perek kizárólag a kir. törvényszékek mint birtokbiróságok hatásköréhez tartoznak. Továbbá tüzetesebben szabályozza (8-ik §.) a viszonkereset eseteit, a polgári ügyek folyamára lankasztólag ható szavatossági alkeresetek kiküszöbölésével, e helyett a perbehivás egyszerű intézményét lépteti életbe (9., 10-ik§.)s ezzel kapcsolatban (14-ik §.) kiküszöböli mostani törvénykezési rendtartásunk 95-ik §-ának azon anomáliáját is, mely a sommás eljárás alá tartozó ügyeknek rendes eljárásra való átterelését tárgyazza. Intézkedik a képviselet kérdésében (11., 12-ik §.), a sommás eljárás alá tartozó ügyeket szabatosabban meghatározza (13-ik §.), birói szervezeteink figyelembe vételével, a sommás eljárás alá tartozó ügyeket 500 frt készpénzbeli összegig vagy értékig kiterjeszti, de másfelöl az önkéntes alávetést korlátozza, a haszonbérleti viszonyból felmerülő kártérítési és a munkadíj iránti kereseteket pedig, melyek rendszerint bonyodalmasak, a mennyiben a követelés 500 frt összeget vagy értéket meghalad, a sommás bírósági hatáskör alul kivéve, a rendes eljárásra utalja. Az írásbeliségnek legkirívóbb árnyoldalát képező előadói rendszer ellenébe megfelelő biztosítékot állit fel (17., 18. §§.) és az anyagi igazság lehető felderítésére módot adandó, az első bíróságoknak is megadja azon jogot, (19, §.) hogy ha az ügyet érdemleges határozatra megérettnek nem találják, feloldó határozat mellett póttárgyalást rendelhessenek. —• A pertári eljárásnak és bizonyítás rendszerének érintetlenül hagyása
