Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.
Irományszámok - 1878-990. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, A budapesti esküdtszéki kerület sajtóügyi vizsgáló birájának, a képviselőház elnökéhez Verhovay Gyula országgyülési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt beadott, s a képviselőház f. é. február hó 4-én kelt határozatával a mentelmi bizottsághoz utasitott kérvénye tárgyában
128 990. szám. vértanúi színtéréhez és az aradi akasztófákhoz.Nekünk oly hadsereg kell, a mely be van tanítva a pólgárölés mesterségére. — Ha csak ez kellett, megkaptuk ezt is . . . < A kii. főügyész fentebbi sajtóközleményekben a cs. kir. közös hadsereg, mint törvény által elismert testület ellen elkövetett, s az 1878. évi V. t.-cz. 258. és 261. szakaszainak súlya alá eső rágalmazás, illetőleg becsületsértés bűncselekményét vélvén fölmerülni, a fentebb hivatkozott törvényezikk 270. §-ábau körvonalozott kötelességénél fogva a közös hadügyminister felhatalmazása kapcsában a budapesti esküdtszéki kerület sajtóügyi vizsgáló birájánál 12360/880. szám alatti megkeresésében Verhovay Gyula ellen a btínvizsgálat megejtését hozta indítványba. Ezen kir. főügyészi indítvány folytán a budapesti esküdtszéki kerület sajtóügyi vizsgálóbirája folyó évi 4. szám alatt kelt végzésével a sajtóvizsgálatot elrendelvén, ennek során minden kétséget kizárólag megállapította, miszerint az incriminált közleménynek szerzője Verhovay Gyula, Czegléd város országgyűlési képviselője. Minthogy pedig Verhovay Gyula ur, mint országgyűlési képviselő a mentelmi jog oltalma alatt áll, s a képviselőház beleegyezése nélkül panaszlottképen ki nem hallgatható, emiitett vizsgálóbíró f. é. január hó 30-án 28. szám alatt kelt, s a képviselőház elnökéhez intézett felterjesztése, illetőleg kérvényével Verhovay Gyula képviselő urnák panaszlottképeni kihallgatását, s esetleg az ellene foganatosítandó további törvényszerű eljárás eszközölhetését megengedni, s e végből mentelmi joga felfüggesztését elrendeltetni kéri. A mentelmi bizottság az itt érintett kérvényt mai napon tartott ülésében tárgyalás alá vévén — tekintettel arra 1-ör, hogy a Verhovay Gyula képviselő ur ellen vádul felhozott cselekmények az ország törvényei értelmében, a büntethető cselekvények jellegével birnak; tekintettel 2-or arra, hogy az elővizsgálati adatokból kétségtelenül kiderülni látszik, miszerint a vádbeli cselekmények elkövetésével Verhovay Gyula képviselő ur nem alaptalanul vádoltatik; tekintettel 3-or arra, hogy a vádbeli cselekményeknek törvényes eljárás utján leendő megtorlását illetékes bíróság követeli, s mindezek folytán egyáltalán kizárva látszik annak föltevése, hogy Verhovay Gyula ur ellen a czélbavett sajtóper által zaklatás szándékoltatnék elkövettetni, — következő határozatot hozta: ^4 Budapesten megjelent >Függetlenségi czímií politikai, közgazdasági és társadalmi napilap 1880-ik évi 317. számában a „A vérlázító merénylet" felírással közzétett czikkben állítólag foglalt sajtóvétség megtorlása iránt a budapesti esküdtszéki kerület sajtóbirósága előtt a kir. főügyész, mint sajtóügyi közvádló áltál folyamaiba tett sajtóperben Verhovay Gyula országgyűlési képviselő urnák vádlottképeni kihallgatása, s esetleg az ellene indítandó további törvényszerű eljárás foganatosítása, s e végből mentelmi jogának felfüggesztése véleményeztetik. Kelt Budapesten, 1881. évi márczius hó 11-én. Szathmáríj Miklós s. k, Dr. Krajtsik Ferenci s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója.
