Képviselőházi irományok, 1878. XXIII. kötet • 981-1043. sz.

Irományszámok - 1878-989. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Verhovay Gyula országgyülési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában

126 989. szám. 3. > . . . nincs a világnak oly Ítélőszéke, a mely elégtételt adhasson egy szenynyel irott múlt után, a polgári vérbe fürösztött portopéenak.< 4. > . . . Egy polgár lelkiismerete soha se ... azt vetni börtönre, a ki . . . megszellőzteti azt a vaskalapot és köpenyeget, a mely alatt oly hősöket nevelnek, a kik kettesével támadnak fegyveresen egy védtelenre.*5. > . . . A zuluk hadseregét láttuk a szabadságharczban hősileg állami angol hadak ismétlő fegyvereinek golyói elé dárdával és kopjával, de ezt a miénknek mondott sehonnai hadsereget nem láltiík, csak irtóháborúban, a mi vérünk, a mi szabadságunk, a mi jólétünk ellen. < A kir. főügyész, mint sajtóügyi közvádló az itt jelzett czikk során foglalt kifejezésekben a cs. kir. közös hadsereg, mint törvény által elismert testület ellen, az 1878. évi V. t.-cz. 258. és 261. szakaszainak súlya alá eső rágalmazás, illetőleg becsületsértés bűncselekményét vélvén felmerülni, a fentebb hivatkozott törvényczikk 270. §-ban körvonalozott kötelességénél fogva, a közös hadügyminister felhatalmazása kapcsában, a budapesti esküdtszéki kerület sajtóügyi vizsgáló birájánál 12360/880. szám alatti megkeresésében, Verhovay Gyula ellen a bűnvizsgálat megejtését hozta inditváuyba. Ezen kir. főügyészi inditvány folytán a budapesti esküdtszéki kerület sajtóügyi vizsgáló birája folyó évi 5. szám alatt kelt végzésével a sajtóvizsgálatot elrendelvén, ennek során minden kétséget kizárólag megállapította, miszerint az incriminált közleménynek szerzője Verhovay Gyula, Czegléd város országgyűlési képviselője. Minthogy pedig Verhovay Gyula ur, mint országgyűlési képviselő, a mentelmi jog oltalma alatt áll, s a képviselőház beleegyezése nélkül panaszlottképen ki nem hallgatható, emiitett vizsgáló bíró f. évi február hó 1-én 30. szám alatt kelt s a képviselőház elnökéhez intézett felter jesztése, illetőleg kérvényével Verhovay Gyula képviselő urnák panaszlottképeni kihallgatását s esetleg az ellene foganatosítandó további törvényszerű eljárás eszközölhetését megengedni s e végből mentelmi joga felfüggesztését elrendeltetni kéri. A mentelmi bizottság, ezen a képviselőház f. évi február hó 5-én kelt határozatával hozzáutasitott kérvényt mai napon tárgyalás alá vévén, tekintettel arra: 1 -szőr, hogy a Verhovay Gyula képviselő ur ellen vádul felhozott rágalmazás és becsületsértés tényei, az ország fennálló törvényei értelmében a büntethető cselekmények jellegével birnak; tekintettel 2-szor arra, hogv az elővizsgálat! adatokból kétségtelenül kiderülni látszik, miszerint a vádbeli cselekmények elkövetésével Verhovay Gyula képviselő ur nem alaptalanul vádoltatik; tekintettel 3-szor arra, hogy a vádbeli cselekményeknek törvényes eljárás útján leendő megtorlását illetékes bíróság követeli s mindezek folytán egyáltalán kizárva látszik annak föltevése, hogy Verhovay Gyula ur ellen a czélba vett sajtóper által zaklatás szándékoltatnék elkövettetni, következő határozatot hozta: A Budapesten megjelent > Függetlenség < czímü politikai, közgazdasági és társadalmi napilap 1880. évi 333. számában a >Iarkas és a bárányi- felírással közzétett czikkben állítólag foglalt sajtóvétség megtorlása iránt, a budapesti esküdtszéki kerület sajtóbirósága előtt a királyi főügyész, mint a sajtóügyi közvádló által folyamatba tett sajtóperben Vtrhovay Gyula országgyűlési képviselő urnák vádlottképen kihallgatása s esetleg az ellene indítandó további törvényszerű eljárás foganatosítása, s e végből mentelmi jogának felfüggesztése véleményeztetik. Kelt Budapesten, 1881. évi márczius hó 11-én. Szathmáry Miklós s. k., Dr. Krajtsik Ferencz s. k., a mentelmi bizottság elnöke. mentelmi bizottság előadója.