Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.

Irományszámok - 1878-876. Törvényjavaslat, a Budapest fővárosi rendőrségről

74 876. szám. A 13. §. intézkedéseinek szükségét a figyelő és megelőző rendőri működés igényei indokolják. A 14. §. magyarázatot nem igényel, a dolog természetéből folyó intézkedést tartalmazván. A 15—33. §-ok az előnyomozásokról, elfogatásról, letartóztatásról, házkutatásról, személy motozásról, lefoglalásról, a házakba való lépésről, a bilincs alkalmazásáról s a letartóztattaknak biró^elé állításáról szólanak. E szakaszok nagy része oly természetű, hogy azok csak azért vétettek ezen törvényjavaslatba fel, mert, mint már előadatott, a bűnvádi eljárásról rendszeres törvénykönyvünk nincs, minélfogva arra, hogy ezen, a személyszabadságra nézve oly fontos esetekben egyrészről a személyes szabadság biztosittassék, másrészről pedig a rendőrségnek a lehetőség megadassák, hogy a közjó érdekében történő eljárásában és működésében törvényes alapot ne nélkülözzön, ilynemű intézkedéseknek a törvényjavaslatba való felvétele mellőzhetlennek mutatkozott. Ezen intézkedések a királyi törvényszékeknél a bűnvádi eljárásra vonatkozó gyakorlattal és a büntető törvények életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t. ez. 42. és 44. §§-ai alapján kiadott belugyministeri és igazságügyministeri eljárási szabályokkal teljes összhangzásba hozvák. E szakaszokban" ezen felül oly intézkedések is foglaltatnak, melyek szükségesek arra, hogy a rendőrség kellő erélylyel és sikerrel léphessen fel. —- (18. §.) vagy hogy a nagy közönséget oly társadalmi rétegek ellenében sikeresen megvédhesse, melyek nagy részben kiválóan veszélyesek és melyeknél a közérdek s biztosság kívánják az alakiságok egyszerűsítését és a gyorsítást az eljárásban. (§§. 19 és 20.) Ugyancsak ily természetű a 26. §., mely bizonyos nyilvános helyiségekbe a kutatás eszközlését bizonyos körülmények között megengedi. A kihágásokról szóló büntető törvénykönyv 87. §-a, melyre a 23. §. hivatkozik, szerencsejáték-vállalatra vonatkozik. A 24. §. atoloncz-ügyre nézve fentartja változatlanul a tényleges állapotot. — A tolonczügyet, melynek szabályai még az ötvenes évek elején keletkeztek, a változott viszonyoknak megfelelően szabályozni szándékozom ugyan, addig azonban, mig az eszközölhető lesz, a tényleges állapot fentartása a közbiztonság érdekében mulhatlanul szükséges, s különben is a tolonczügyet a fővárosban más alapokon, mint az egész országban kezelni nem lehet. E szakasz egyébiránt összhangzásban van a kihágásokról szóló büntetőtörvény 69. §-ával a 28. 29. 30. és 31. szakaszok nem igényelnek magyarázatot, szintúgy nem a 32. és 33. szakaszok, melyek oly épületbe való behatolást szabályoznak, mely a katonaság vagy honvédség által használtatik. A 34. §. a rendőrségnek egész általánosságban megadja a jogot, hogy támadás visszautasítására és tettleges ellenszegülés legyőzésére kényszereszközöket alkalmazhasson, sőt szükség esetében fegyverét is használhassa. — A rendőrségnek a jelen törvényjavaslat 48. §-a alapján adandó részletes utasításban leend helye a fegyver használatának feltételei és módozatai iránt részletesen intézkedni, hogy minden önkénynek és visszaélésnek lehetőleg eleje vétessék. A 35. §. intézkedése önmagát igazolja. A 36. 37. és 38. §-ok a közbékét veszélyeztető nagyobb népcsoportosulások vagy tényleges lázadás folytán a sorkatonaság vagy honvédség igénybevételének esetére vonatkozólag szabályozzák az eljárást, mi iránt szintén nincs eddig nálunk törvény, mint más országokban, melyekben ez ügyben speciális törvények intézkednek, mint például Angliában az úgynevezett >Riot Act*. A 39. §. a fővárosi rendőrséget felhatalmazza, hogy bizonyos esetekben a tettest vagy alaposan gyanúsítottat más törvényhatóság területén is üldözhesse és elfoghassa, s előszabja az