Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.

Irományszámok - 1878-876. Törvényjavaslat, a Budapest fővárosi rendőrségről

876. szám. 111 mely víztartóba, csatornába stb. dob. Nem vehető azonban ide tartozó kihágásnak, ha fagy idején valaki szerencsétlenségek kikerülése végett homokot hint az utczára, vagy szalmát rak, hogy a víz a csövekben meg ne fagyjon, vagy hogy betegség esetében a zaj megszüntettessék, ha ezen tárgyak, a mint szükségességük oka megszűnik, elhordatnak. 4. Ki reggeli hat és éjjeli 12 óra közt árnyékszéket tisztit, vagy az utczán reggel hat és esti nyolcz óra közt ürüléket, szappanaljt, vagy ammóniák tartalmú folyadékokat visz, vagy e czélra nem alkalmas fedelű kocsit használ, ki ily folyadékot vagy más anyagot készakarva kiont vitelközben. Ha nem sikerülne a tulajdonképeni tettest elfogni, az ily kocsi tulajdonosa tekintetik a kihágónak. A csatornázási biztosok (Commissioners of Sewers) embereinek azonban meg van engedve, a gondozásukra bizott csatornákat bármikor tisztitani. 5. Ki disznóólt tart, mely nincs az utczától elegendőleg elkülönitve, vagy ha valaki utczán vagy valamely házban mások alkalmatlanságára disznót tart. 6. Ha valamely ház bérlője a gyalogutakat és vizfolyókákat nem tartja eléggé tisztán. Midőn valamely ház vagy lakosztály üresen áll, a tulajdonos köteles ezt tenni. 7. Ki parkban vagy nyilvános kertben a tulajdonos vagy illetékes személy engedélye nélkül eladás végett valamit kiállit; nem kevésbé, ki utczán valamely ház vagy bolt előtt mások alkalmatlanságára ernyőt, póznát állit fel, vagy kötelet húz. 8. Ki pinczét nyitva hagy elégséges kerítés vagy léczezet nélkül, — ki pincze vagy más földalatti helyiség ajtaját vagy ablakát rósz karban hagyja, valamely gödröt vagy vizveze. téket kerítés nélkül nyitva hagy, vagy ily helyeket naplenyugta után az emberek figyelmeztetése végett meg nem világit. LXI. Minden rendvéd fel van jogosítva, kutyát vagy más állatot, melyről oka van feltenni, hogy veszett állapotban van, vagy veszett állat által megmaratott, kivégezni, s a tulajdonos, ki ily állatot tudva, szabadon enged járni-kelni, öt font sterlingig terjedhető birságban marasztalható el. LXII. Ki a fővárosi rendőrség területén elkövetett kihágás alkalmával valamely személynek sérelmet vagy valamely vagyonban kárt okozott, birói parancs nélkül is elfogható, s ha a sérelmet vagy kárt szenvedettnek kívánságára kielégítő kártérítést nem ad, a rendvéd által letartóztatható, s a rendőrbiró elé állitható, ki őt a törvényszerű büntetésen felül, 10 font sterlingig terjedhető kártérítésben marasztalhatja el, mely az esetben, ha a bűnösség csak a sértett vagy kárt szenvedett fél tanúsága alapján mondatott ki, ugy fizetendő s akként használandó fel, mintha büntetés volna. LXIIl. Ugy a rendvéd, valamint minden személy, kit segítségül felhív, fel van jogo- . sitva, bárkit birói parancs nélkül is elfogni, kit a jelen törvény ellen kihágást elkövetni lát, ha a rendvéd annak nevét és lakását nem ismeri s azt meg sem állapithatja. LXIV. A fővárosi rendvéd, birói parancs nélkül is elfoghat minden munkakerülő, csavargó és rendetlenkedő személyt, ki a közbékét zavarja, vagy kiről alaposan felteheti, hogy bűntényt, kihágást vagy békezavarást követett el, vagy elkövetni szándékozik, végre minden személyt,, kit napnyugta és reggeli 8 óra között, az utczákon, udvarokon vagy más helyen fekve vagy csavarogva talál, ha magát kellőleg igazolni nem képes. LXV. A fővárosi rendvéd fel van hatalmazva a rendőrség területén birói parancs nélkül is bármely személyt elfogni, kit más személy valamely megtámadás elkövetésével vádol, ha a rendvédnek alapos oka van hinni, hogy a megtámadás, habár nem közvetlenül látására, valóban elkövettetett, és hogy a tény elkövetésétől számított idő nem volt elégséges arra, hogy elfogatási parancs eszközöltethetett volna ki. LXV1. Ki akár rendes bűnvádi eljárás mellett, akár sommás utón büntethető cselekmény elkövetésénél tetten éretik, nemcsak a rendvéd, hanem az érdekelt tulajdonos vagy