Képviselőházi irományok, 1878. XXI. kötet • 857-917. sz.

Irományszámok - 1878-876. Törvényjavaslat, a Budapest fővárosi rendőrségről

102 876. szám. összegekben. Ugyanő bérli vagy veszi a rendőrség számára szükséges épületeket, eszközli a felszereléseket, s mindennemű vásárlásokat sat., a belügyminister utasitásai szerint. A tulajdonjog ő reá, mint rendőrségi pénztárnokra iratik. A pénztárnok a rendőrség számára szükséges épületeket, ha azok kölcsönös egyesség által nem nyerhetők meg, jury közbejöttével kisajátítás utján szerzi meg, akár véglegesen, akár ideiglenesen, bérbevétel által. Sem a békebirák, sem a pénztárnok, mig ezen szolgálatban vannak — parliamenti tagokká nem választhatók; továbbá sem ők, sem a rendőrség bármely tagja választói képességgel nem birnak a fővárosi kerülethez tartozó megyékben, mig szolgálnak, s lemondásuk után is csak 6 hó múlva nyerik vissza választói jogukat. A fennálló őrség addig marad szolgálatban, mig az új fővárosi rendőrség a szolgálatot tettleg át nem veheti, a mikor az előbbi az utóbbinak minden szereit átadni tartozik; s akkor a létezett őrség fenntartására kivetett községi adó (rate) is csak annyiban szedethetik be, mennyiben az megelőzőleg tett beszerzések s tartozások kiegyenlítésére szükséges. A nevezett békebirák a belügyminister jóváhagyásával ott és annyi őrházat állithatnak, hol és mennyi szükségesnek mutatkozik. A rendőri békebiráknak e törvény alapján megengedtetik, hogy a belügyminister jóváhagyásával, saját aláírásukkal ellátott fizetési rendeleteket (warrants) intézhessenek a fővárosi rendőrségi kerületben létező fárák (parochiák) > szegény-felügyelőihez (Overseers of the Poor) melyekkel meghagyják nekik, hogy a fizetési rendeletben kitett összegeket — a szegények segélyezésére (Relief of the Poor) beszedett, vagy ugyanazon módon beszedendő pénzekből, a rendőrségi pénztárnok kezeihez fizessék be, s pedig 40 nap lefolyása alatt, világosan megjegyeztetvén, hogy az igy befizetett összeg túl ne haladhasson egy évben 8 penny-t egy fontban, azon kibecsült vagyonértéket illetőleg, melyre törvény szerint a szegényadó (Poor Rate) kivettetik. Ha a szegények felügyelői a kivetett összegeket a meghatározott időben be nem fizetik, a rendőri békebirák a pénztárnok panaszára a szegény-felügyelők javai ellen a hiány erejéig végrehajtást rendelhetnek el, s ha az összeg ez utón sem folyna be egészen, a hátralék a legközelebbi kivetéshez adatik; — elnézés és hanyagság esetében, vagy ha azt a belügyminister bármikor úgy rendelné, a békebirák által két vagy több egyén neveztethetik ki, hogy azok a rendőri czélokra kivetett összegeket ugyanazon hatalommal és kiváltságokkal s. eljárással szedjék, mint azt a szegények felügyelőinek kellett volna tenniök. A fővárosi rendőrségi czélokra bármi név és czím alatt befolyt összes pénzekről, valamint kiadásokról a Parliament elé az év lefolyta után 30 nap alatt számadás terjesztendő, s ebben kiteendő az összes jövedelem, melyre a rendőri adó kivettetett, s a százalék, mely kivetési kulcsul szolgált. (Hány penny a font sterlingben.) A fővárosi rendőri kerület oly helyeiben, hol szegényadó (Poor Rate) nem szedetik, a rendőri adó (Police Rate) ugyanazon módon s ugyanazon tárgyakra vettetik ki, mintha szegényadó szedetnék; s az emiitett békebirák időről időre alkalmas személyt (assessor) nevezhetnek ki arra, hogy a rendőri adó kivetését eszközölje, kinek ezért jutalom járand, melyet Ő Felsége egyik államtitkára (belügyminister) állapitand meg. Ha valaki — ki a reá kiszabott rendőri adót megfizette — (tehát csak akkor) a kivetés által magát sújtva érzi, vagy azért, mert szerinte túlságosan rovatott meg, vagy mert egy harmadik személy kihagyatott, vagy szerinte nem elegendőkép rovatott meg, a legközelebbi köz- vagy évnegyedes megyei gyűléshez felebbezheti ügyét; erre azonban szükséges, hogy a) a felebbezés az assessor által eszközlött kivetésnek közhírré tételétől számítandó legkésőbb 21 nap alatt történjék;