Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-811. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módositásáról
88 811. szám. személyek vitelbérétől járó illeték iránti határozatai oda módosíttatnak, hogy bélyegilleték fejében minden személy vitelbérétől, a mennyiben ez 20 krt meg nem halad, 1 / 4l krajczár; maga_ sabb vitelbértől pedig, tekintet nélkül annak összegére, annyiszor 7* krajczár jár, a hányszor a vitelbérben 20 kr. foglaltatik. 25. §. Bélyeg és jogilletékek kisajátítás eseteiben. A kisajátítás eseteire járó bélyeg- és illetékek iránt eddig fenálló szabályok helyébe (1868? LV. t. ez.) a következő határozatok lépnek. A kisajátítási törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, terv, összeirás, leirás, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyítvány, vagy nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyegmentes. Magántársulatok vagy magán felek által eszközölt kisajátítások eseteiben azonban a fentebb felsorolt okmányok csak addig maradnak bélyegmentesek, míg más czélokra, mint a kisajátítási törvényben megállapított kisajátítási és telekkönyvi eljárás keresztülvitelére nem használtatnak. Az illeték-szabás határozatai által megállapított vagyon-átruházási és telekkönyvezési illetékek, a közczélokra történt kisajátításoknál nem járnak. A nyereségre alakult vállalatok tartoznak azonban a kisajátítás útján tulajdonukba átment földterületektől, a fizetett kártalanitási összegek alapján megszabandó átruházási 4 S A<> % illetéknek fele részét fizetni. A kisajátítás útján megvett és lebontandó építmények megszerzéseért vagyonátruházási illeték nem jár. A kisajátítások alapján fizetett kártalanitási összegekről szóló nyugták ellenben a II. fokozat szerint járó bélyeg-illeték alá esnek. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy ezen határozatokat az 1878. évi LV. törvényczikk hatálya alatt kisajátítás útján eszközölt vagyonátruházásokra nézve függőben levő illetékek megszabásánál is alkalmazhassa. 26. §. Illeték-egyenérték. A százalékos illetékek egyenértékére vonatkozó szabályok (illetékszabás 95. tétel D) pontja) következőkép módosíttatnak: Illetékegyenérték fejében évi tartozásként: a) azon javadalmakra és alapítványokra, melyeknek adományozása 0 Felsége vagy a kormány nevezésétől vagy jóváhagyásától függ, továbbá a koridősbségi hitbizományokra, az ingatlan vagyon értéke után 5 A°-ed százalék é» a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2 / l0-ed százalék; 6) az a) alá nem tartozó minden más javadalmak és alapítványokra, valamint egyházi és világi községekre, továbbá oly egyesületek, intézetek, testületek és társulatokra, melyek tagjainak a törzsvagyonban tulajdonrészük nincs, — az ingatlan vagyon értéke után 4 Ao-ed százalék, és a vagyon állagához tartozó ingó javak tiszta értékétől 2 A<>-ed százalék; és c) azon részvényes vállalatok és más közkereseti társaságokra, melyeknek tagjai a közös törzsvagyonban részszel bírnak, az ingatlan vagyon értéke után 2 /io-ed százalék rovatik ki. 27. §. Az ingatlan vagyon értékéül a földadó alá tartozó ingatlanokuál az államadónak, — a földtehermentesitési járulékot hozzá nem számítva, — százszoros összege, — a házbér-adó alá tar-
