Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-849. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a czukor-, kávé- és sörfogyasztás megdóztatásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

35-> S49. szám. nyainkra is visszahathat, nem engedi meg, hogy e czikkek ugyanazon fogyasztási területen különböző vagy épen kettős adózás alá essenek. És másfelől ezek természete szükségessé teszi a forgalom lehető akadálytalanságát, az adóterületen belől. Épen azért legelőször a fogyasztási zárvonal eszméje merült fel a bizottságban, mint ezen adók életbeléptetésére legalkalmasabb eszköz; és csakis opportunitási szempontokból nem vélte a bizottság többsége azt most inditványozhatónak. Mert az adó tárgyainak csekély száma, a kezelés költsége, a hosszasabb előkészület szüksége nem engedik meg annak gyors és czélszerű alkalmazását. Azonban, ha ez okok miatt rá is állott a bizottság a törvényjavaslat alapjára, nem tévesztette szem elöl az ezzel járó anomáliákat és ezeknek minden irányban való megszüntetésére törekedett; olykor talán még a pénzügyi eredmény rovására is. Mert azt nem lehet tagadni, hogy a törvényjavaslat eredeti alakjában, sok aggodalmat és re's{ben alapos kifogást keltett fel. Tanúságot tesz erről a kérvények azon sorozata, melyek már eddig e tárgyban a képviselőházhoz érkeztek, és a melyeknek főbb pontjait tárgyilagos kivonatban •/. alatt tisztelettel mellékeljük, hogy az alapos bírálat minden támaszpontja, a t. képviselőház rendelkezésére legyen, és egyszersmind azért is, hogy megvilágítva legyenek azon szempontok, melyekből a bizottság a törvényjavaslatot átdolgozni iparkodott. Mert azt ki kell már itt emelnünk, hogy a kormány eredeti törvényjavaslata, alapjaiban és részleteiben,, lényeges változásokon ment át, a bizottság tárgyalásai folytán. Már a tárgyalás kezdetén bejelenté a kormány, hogy a budapesti kereskedelmi és iparkamara kiküldötteivel folytatott tárgyalások alapján, a törvényjavaslatban több lényeges változást fog maga indítványozni, melyek közt legnevezetesebb volt: az adótételeknek, az egész országban egyenlővé tétele; a czukorka-gyártmányokra nézve a visszatérítés életbeléptetése; a a liqueur-gyárosoknak adómentes czukor biztosítása; a transitónak, valamint kivitelnek (a minimum leszállításával) tetemes könnyítése. E módosításokkal már eleve a törvényjavaslat sok hiánya lön orvosolva, mert, mint a kérvények mellékelt kivonatából kitűnik, a törvényjavaslat eredeti szövege ellen főleg a következő vádakat, illetőleg aggodalmakat emelték az érdekelt szakkörök és maga a fogyasztó közönség is. 1. Különböző adótételeivel a főváros fogyasztását túlságosan terheli, kereskedelmét megrontja. 2. A csak egyes kereskedőknek engedélyezett restitutiónak nagy mennyiségre (mint minimumra) szorításával, a zárt és nyílt községek közt a forgalmat megrontja; azt Ausztria adómentes kereskedelmi góczpontjai felé tereli. 3. A kettős adózás több esetét idézi elő, a zárt városokból, restitutió nélkül kivitt tárgyakra, és a nyilt városokban már átalányozott üzletekből szintén átalány alá eső üzletbe eladott czikkekre nézve. E három fókifogáson kivül, a kereskedők a transito-raktárral és az adó, valamint restitutió miatt szükséges külön csomagolással járó költségeket; a vendéglősök, sörfözők a regaleadóval való túlterheltetésöket; esetleg a bérlök vagy pénzügyőrök által való zaklatásokat hozták a törvényjavaslat ellen fel. És a pénzügyi bizottság mindez aggodalmakat teljes mértékben méltányolta, nagy részben osztotta is; úgy hogy azért ismételtük azokat itt, hogy mintegyszemünk előtt lebegjenek; a mint munkálkodásunk közben és folytonosan tekintettel voltunk azokra. Ezért tartottuk szükségesnek: 1-ör. Az adótételeket nemcsak (mint a kormány is indítványozza) egységessé tenni, de — a kávé kivételével — tetemesen le is szállítani, úgyannyira, hogy pl. a czukorra és sörre nézve a szakkörök által legelőször javasolt tételeket (3, illetőleg 1 frtot) fogadtuk el. Ez által úgy hisszük, nemcsak egyenlő lábra van a főváros a vidékkel helyezve (tehát a kereskedelmi