Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-847. Törvényjavaslat, a Spanyolországgal 1880-ik évi junius hó 3-án kötött kereskedelmi szerződésről

847. szám. 347 értelmében a szerződés kiegészítő részét képezték — ha ezt iparának érdeke ugy-kívánná, megváltoztatni. Ezen pótegyezmény 1875. november 5-én az országgyűlés elé terjesztetett s általa el is fogadtatott; miután azonban a birodalmi tanácsban képviselt országok törvényhozó testülete azt tárgyalás alá nem vette, szentesítés elé nem volt terjeszthető s így törvény erejére nem emelkedett. Spanyolország időközben vámtarifáját ismét átalakította és 1877. július 17-én kelt és augusztus 1-én életbe lépett vámtarifájában külön vámtételeket szab szerződéses és külön vámtételeket nem szerződéses államokból jövő árúkra. Ily körülmények közt czélszerűnek látszott a szerződési viszony tisztázása végett Spanyolországgal tárgyalásokat folytatni, még pedig annál is inkább, minthogy más nemzetek is az újabb viszonyokkal számolva, Spanyolországgal szerződéseket kötöttek, illetőleg régibb szerződéseiket átalakították. A tárgyalások az 1880. június 3-án megkötött s ezennel bemutatott kereskedelmi szerződéshez vezettek. Ezen szerződés lényegileg a legnagyobb kedvezésben részesülő nemzet jogait biztosítja a kereskedés, hajózás és vámügy terén és nagyobbrészt az 1870-ki szerződés tartalmával egyenlő, illetőleg újabb nemzetközi szerződéseinknek felel meg. Az I. czikkben a kereskedés és hajózás teljes szabadsága biztosíttatik, s a két fél alattvalóinak e részben a saját nemzetbeliekkel egyenlő bánásmód nyujtatik (az 1870-ki szerződés I. czikkével teljesen azonos). A II. czikkben a hajózás, kereskedés és az üzlet szabad gyakorlása köttetik ki a zárjegyzőkönyvben felemiitett megszorítással. (Ugy mint az 1870-iki szerződés II. czikkében.) A III. czikk az ingatlanok szerzését és birtoklását engedi meg (és az eddigi szerződés III. czikkével egyenlő.) A IV. czikk személy- és birtokviszonyok, valamint az adóztatás tekintetében a két fél alattvalói kölcsönösen a nemzetbeliekkel egyenlőkké tétetnek. (Az eddigi szerződés IV. czikke.) Az V. czikk felmenti a szerződő felek alattvalóit a katonai szolgáltatások alól (ép ugy mint az eddigi szerződés V. czikke.) A VI. czikkben az árúvédjegyek kölcsönös oltalma biztosíttatik (az 1870. VI. czikken felül) még pedig a zárjegyzőkönyvben foglalt határozatok által — olykép, a mint ez újabb szerződéseinkben, pl. 1879. I. törvényczikkbe foglalt olasz szerződés XVI. czikkében vagy az 1876. XLIX. törvényczikkbe foglalt angol szerződés VI. czikkében történik. A VII. czikk a zárjegyzőkönyvben foglalt részletekkel együtt az 1870-iki szerződés VII. czikkével azonos és a kereskedelmi utazók jogait szabályozza. A VIII. czikk a beviteli- és kiviteli vámokra nézve a legnagyobb kedvezést biztosítja és az átvitelt vámmentesnek nyilvánítja, az 1870. XV. és XVI. czikkekkel megfelelően és épúgy, mint az pl. az 1876. XLIX. törvényczikkbe foglalt angol szerződés II. czikkében történik. A zárjegyzőkönyvben a határszéli forgalom és a vámegyleti könnyítések fentartatnak az illető országok számára. A IX. czikk kimondja azt, hogy Spanyolországban rendkívüli pótvámok osztrák vagy magyar czikkekre nem fognak alkalmaztatni. A X. czikk a kereskedelmi tilalmakat kizárja, illetőleg az e részben fentartott kivételeket felsorolja (amint ez az 1870. szerződés XVII. czikkében történt) és a zárjegyzőkönyv az illető fenntartásokat mezőgazdasági czélokra is kitérjeszthetőknek nyilvánítja. A XI. czikk kiköti azt, hogy fogyasztási adó csak annyiban terhelheti a másik fél czikkeit, a mennyiben a saját nemzetbeli czikkek is terheltetnek (az 1870. szerződés XVIH. czikke). A XII. czikk vámkezelés tekintetében a legnagyobb kedvezés elvét mondja ki.