Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-806. Törvényjavaslat, a költséges munkával vizmentesitett területeknél alkalmazandó 15 évi adómentesség meghosszabbitásáról és az 1875. évi VII-ik törvényczikk 18. §. 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezésnek megváltoztatásáról

806. szám. 23 5. §. Az 1875. évi VII. törvényezikk 18. §. 3-ik bekezdésének rendelkezése mindazon védmíívekre nézve, melyek egy és ugyanazon védmű által nagy területeket mentesítő és az 1879. évi XXXIV. és az 1871. évi XXXIX. és XL. törvényezikk oltalma alatt álló társulatok által emeltettek, hatályon kivül helyeztetvén, azok a jelen törvény következő szakaszaiban részletezett eljárás alá esnek. Minden egyéb, nem ily társulati, hanem magán felek által nagy költséggel mentesített területekre nézve, habár azok valamely a társulat mentesített területébe esnek is; de egyesek által bel- vagy talajvíztől külön védmű által is mentesittettek, a 18. §. 3-ik pontjának rendelkezése érvényben hagyatik, és ezek különös gazdasági költsége a rendes gazdálkodási költségekkel együtt, a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása alkalmával számításba vétetik. 6. §. A társulatok mentesített ártereinek kataszteri tiszta jövedelme, az 5. §-ban emiitett védművek emelésére és fentartására fordított költségre való tekintet nélkül, de tekintettel sajátságos viszonyaira, megállapítandó ugyan, de azon társulatoknál, melyeknél az ártér fejlesztése a törvény értelmében már befejeztetett s az egyes ártéri részletek biztosan kimutathatók, az 5. §-ban emiitett költségek — az egyes ártéri részletekre megállapított kataszteri tiszta jövedelemből — annyi száztólival vonandók le, a hány száztóliját az említett költségek a társulathoz tartozó összes ártérre megállapított kataszteri tiszta jövedelem végfőösszegének képezik, s az ezen levonás után fenmaradó tiszta jövedelem adóztatandó meg. Ezen különös költség azonban ott, hol a társulat árterei két különböző kulcs szerint járulnak a költséghez (alantabb és fentebb fekvésű árterek), legelőször felosztandó a társulati kulcs arányában a kétféle természetű ártér közt, és mindegyik résznél saját külön %-ja szerint iörténik a levonás. Az oly társulatoknál pedig, hol az ártér fejlesztése a törvény értelmében még nem eszközöltetett, s az egyes ártéri részletek biztosan meg nem jelölhetők, mindaddig, míg az megtörténhetik, a társulatok mentesített ártereinek kataszteri tiszta jövedelme, az 5. §-ban emiitett költségekre való tekintet nélkül, de tekintettel sajátságos viszonyaira, állapítandó s adóztatandó ugyan meg, de a befizetett állami törzsadó- s földtehermentesitési járulék és általános jövedelmi póiadó azon része, mely az emiitett költség czímén megállapított és a tiszta jövedelemből le nem vont összeg után apadásba jönne, az illető vizszabályozó vagy ármentesitő társulatnak készpénzben megtérítendő, esetleg annak, mint ilyennek közös tartozásaiba betudandó. Az ily módon megtérített összeg a társulati tagoknak közös vagyonát képezi, saját hozzájárulási kulcsuk arányában. 7- §• Az 5. §-ban emiitett védművek költségeinek tekintendő az ármentesitési művek elkészítésébe fektetett alaptőke nyolez százaléka, és az éhez hozzá adott védművek fentartására hat éven át fordított költség egy évi átlaga. 8. §. Alaptőkének tekintendő azon összeg, mely az érdekelt társulat által a védműveknek a jelen méretek szerinti elkészítésére tényJeg fordíttatott, tehát a költségeknek azon összege, mely a védtöltések, csatornák vagy zsilipek egyszeri elkészítésére, esetleg későbbi erősbitésére, magasítására, padkázására, karikatöltés által biztosítására és földszakadások vagy csúszások által előidézett áthelyezésére, továbbá a jelenlegi csatorna- és zsiliprendszer előállítására tényleg kiadatott.