Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-843. Az igazságügyi bizottság jelentése, a „csődtörvényjavaslatról”

843. szám. 239 843. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, a „csődtörvény] avaslatról". Az igazságügyi bizottság a hozzá utasított törvényjavaslatot a tárgy fontosságának megfelelőien, beható tanácskozás tárgyává tette s azt átalánosságban, a tárgyalás alapjául elfogadta. A bizottság készséggel elismeri, hogy a javaslat azon alakban is, a melyben az beterjesztetett, ugy rendszerében, mint alapelveiben, melyekre annak intézkedései visszavezethetők, a tudomány és a gyakorlati élet egyaránt jogosult követelményeit sikerrel emelte érvényre. A bizottságnak nem lehet ugyan feladata e jelentésében a javaslatnak minden fontosabb intézkedését kritikailag méltatni; mindamellett szükségesnek tartja fentebb kimondott nézete igazolása végett, átalánosságban reámutatni azon irányelvekre és intézkedésekre, melyeket jelentőségüknél fogva a javaslat helyes megítélésénél figyelmen kivül hagyni nem lehet. A javaslat az újabbkori törvényhozások által elfogadott irányt követve, különbséget tesz az anyagi és az alaki intézkedések, tehát a materalis dispositiók és a tulajdonképeni csődeljárás közt; mindkét részében oly elveket fogadván el, melyek a csődnyitás tényéből eredő, vagy azzal összefüggő viszonyokat a felek érdekeinek megfelelőleg, de a jogbiztonság lehető megóvása mellett rendezik és biztosítják. E tekintetben a javaslat rendszerét követve, az első rész intézkedéseiből mindenekelőtt ki kell emelnünk azt, mikép a javaslat nemcsak arról gondoskodik, hogy az adós vagyona a csődnyitás perczétől kezdve rendeltetése, tehát a hitelezők kielégítése elöl el ne vonassék; hanem arról is, hogy lehetetlenné tétessenek következményei mindazon intézkedéseknek, melyek a csődnyitás előtt a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek. Az utóbbi tekintetben nagy jelentőséggel bir a bizottság nézete szerint a javaslat által meghonosítandó azon intézmény, mely a hitelezőknek az érintett cselekvények megtámadását bizonyos feltételek mellett megengedi. A bizottság azt hiszi, hogy a javaslatnak e tekintetben teljesen sikerült a hitelezők érdekeit a forgalom elutasithatlan követelményeivel kiegyeztetni. A javaslat ugyanis az actió Pauliana szabályozásánál azon elvből indul ki, hogy az adós a cselekvény idejekor tudatával birt annak, hogy vagyonáról, fennálló kötelezettségei megsértése nélkül nem intézkedhetett; mert tudnia kellett azt, hogy vagyona a cselekvény idejekor már létezett tartozásai kielégítésére nem elégséges;