Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-826. A közgazdasági bizottság jelentése a magyar gazdáknak Székesfehérvárt megtartott II-ik országos értekezlete által kiküldött végrehajtó bizottság részéről, az ország mezőgazdasági helyzetéről benyujtott kérvény (emlékirat) tárgyában
826. szám. 167 szerint törekedni fog az ez irányban nyilvánult s általa teljesen méltányolt igényeknek érvényt szerezni, a Németbirodalommal a kereskedelmi összeköttetés végleges rendezését a maga részéről is ismételten sürgesse. X. tétel. (A kérvény 11. lapján.) Azon kivánat fejeztetik ki, hogy a nyersterményeink értékesítésére határozott káros hatással levő külföldi intézkedések ellen, megfelelő torló, prohibitiv intézkedések életbe léptettessenek. A bizottság ismétli, hogy nyers terményeink s állataink kivitelét, különösen a Németbirodalomba, lehető legkedvezőbb tarifa-viszonyok közt szeretné biztosittatni. Azonban visszatorlás utján nehezen tartaná a czélt elérhetőnek. Az 1878: XXI. osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról szóló törvényczikk III. czikke biztositja s megjelöli a visszatorlás fegyverét. Azonban már akkor kijelentette a bizottság, hogy a megtorlás ezen fegyverét kétélünek tekinti s azért alkalmazását, különösen oly államokkal szemben, melyeknek barátságát ránk nézve saját érdekünk különös becsessé teszi, nagyon is meggondolandónak tartja. A bizottság egyébként itt is hangsúlyozza, hogy a kormánynak kiváló feladatát képezze a kereskedelmi viszonyok kedvező rendezése ellen fenforgó akadályoknak elhárítása s a forgalmi összeköttetések biztosítása. Különösen állatkivitelünkre való tekintettel, igyekezzék a kormány, hogy a külföld s jelesen Németország állat-egészségügyi viszonyaink felöl biztos tudomást szerezzen, nehogy más államok kedvezőtlen állat-egészségügyi viszonyai miatt, hazánk nélkülözze a forgalom könnyűsége s szabadságának előnyeit. Erre vonatkozólag különben a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur megnyugtató választ adott s kiemelte, hogy az állategészségügyi kimutatásnak a Németbirodalom kormányával leendő időnkinti közlését elrendelte. Mig más irányban, a fennálló szerződések mérvadók. A bizottság ezek után kijelenti, hogy a prohibitiv intézkedések foganatosítását nem sürgeti, hanem utalva az óhajtott kereskedelmi összeköttetések végleges rendezésének szükséges voltára, a további eljárást a helyesen megválasztandó kereskedelmi politika feladatának tekinti. XI. tétel. (A kérvény 11. lapján.) Szükségesnek tartatik az 1874; XX. t. ez. II. és 13. §§-ainak módosítása és pedig olykép, hogy ha a nevezett (orosz-román) tartományok bármelyikében, határainktól bármily távol Is kitör a marhavész, határaink azok irányában egész a vész teljes megszűntéig elzárandók. Ez irányban az 1880. évi XXVI. t. ez. már intézkedik; a bizottság tehát, miután a tételben foglalt óhaj teljesült, a további véleményadást szükségesnek nem tartja. Azonban a tanácskozmány folyamán felmerült azon a tapasztaláson alapuló jogosult észrevétel, hogy a törvényhatóságok és a gazdasági egyletek nagyon érzik a jó állatorvosok hiányát. Kiemeltetett különösen, hogy ezen hiánynak az állatgyógyászat terjesztése áldozatul esik, bogy sem a törvényhatóságok, sem a gazdasági egyesületek nem képesek ez irányú és általában az állattenyésztésre és az állomány gondozására irányozandó feladataiknak mindaddig megfelelni, mig a nevezettek jó állatorvosokkal nem fognak rendelkezhetni. Nagy akadályt képez az is, hogy a törvényhatóságok nem képesek az állatorvost, ha ilyennel bírhatnának is, kellően fizetni, minek azután meg van még az a következménye is, hogy az 1874: XX. t. ez. rendelkezései, a közönség és az ország állategészségügyének kárára, kellően nem foganatosíthatók. *