Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-826. A közgazdasági bizottság jelentése a magyar gazdáknak Székesfehérvárt megtartott II-ik országos értekezlete által kiküldött végrehajtó bizottság részéről, az ország mezőgazdasági helyzetéről benyujtott kérvény (emlékirat) tárgyában
158 826. szám. A bizottság nem tartja elvetendőnek a mezőgazdasági tanács eszméjét (az állam szót a tanács előtt készakarva hagyván el, nehogy az itt contemplált eszme a tulajdonképi államtanács fogalmával összevegyittessék); bár nem tagadható, hogy ellene sok érvet lehet felhozni. Fejlettebb országokban, szakértők véleménye szerint, az ilynemű tanács nem tudott jelentékeny fontosságra emelkedni. Francziaországban, daczára annak, hogy a Conseil superieur de l'agriculture stb. 1831. óta kétszer, és nevezetesen 1873-ban jelentékeny szervezeti átalakítást nyert, még sem felelt meg a várakozásnak; Németországban pedig, az ilynemű franczia mintára tervezett tanácsnak felállítása és működése ellen, a szabad kereskedelem táborából súlyos támadás intéztetett. A felelős minister mellett nehéz is az ilyen tanácsnak működnie, mert számára épen a minister felelősségére való tekintettel döntő befolyást biztosítani nem lehet; véleményt is csak akkor mond, midőn az iránt a minister által megkérdeztetik és még akkor sem lehet a minister az adott véleményhez kötve. Sőt magát a véleményadást illetőleg is, kétséget nem szenved, hogy mindenütt, a hol a gazdaság iránt az érdeklődés tetemes, az illetők részvéte általános s a társadalom maga, részben autonóm gazdasági egyleti és másnemű szervezettel bir, a szakszerű inforraatió más alakban és bővebben is megszerezhető, mert a tanács, mely különben is, mint központi testület fogalmánál fogva szűkebb körű, alig rendezhető be úgy, hogy épen a vidék minden adott alkalommal képviselve lehessen, vagy a tetemes költekezés kikerültessék. Azonban hazánkban a bizottság, miként már érintette, nem kívánná az eszmét elejteni; sőt a mennyiben a ministeri felelősség legcsekélyebb érintése nélkül ezen mezőgazdasági tanácsnak oly szervezet adatnék, milyennel p. o. a közegészségügyi tanács bir, mely áll központi és vidéki tagokból, és feladatául az tűzetnék ki, hogy tartózkodva a ministerium administratiójába való beavatkozástól, véleményt ad azon kérdésekben, melyekkel a minister hozzá fordul, vagy esetleg közgazdasági, különösen pedig földmívelési nagy s fontos kérdésekben felterjesztést intéz a ministerhez, mindezen hivatása teljesítésében s általában felállíttatása által pedig tetemes költséget nem okoz, — kijelenti a bizottság, hogy az ilyen votum consultativum-mal birő mezőgazdasági tanácsnak felállítását helyesli; és hogy összeállításánál a vidékeken található szakférfiaknak különös figyelembe vételét szükségesnek tartja. III. tétel. (A kérvény 5. és 6. lapján.) Az országos értekezlet elhatározta, hogy minden megyében egy gazdasági egyesület létesítendő, de egyszersmind ki is mondotta, hogy azok szervezetének teljes megváltoztatásával, azok fentartási költségeiben — ugy mint az az 1868: VI. t. ez. által a kereskedelmi és parkamarákra szervezve van — a gazdasági egyesület területén levő minden földtulajdonos egyenes földadó forintja után fél (70 krajezár maximum járulékkal vesz részt. Az ekként újonnan létesítendő » gazdasági kamarák« lesznek a közgazdasági ministerium legmegfelelőbb, valóban hivatott és életképes közegei. Az országos gazda-értekezletnek azon határozata, hogy minden megyében egy gazdasági egyesület létesítendő, valóban helyesnek mondható; s ha mindjárt nem lehet tán minden vármegye képes arra, hogy ily egyesületet létesítsen, segítve lesz azon az által, ha több vármegye szövetkezik ezen czélra. A bizottság súlyt fektet arra, hogy az ilyen gazdasági egyesületek valóban létesíttessenek és pedig létesittessenek maga az érdekelt társadalomnak tevékenysége által. A tapasztalat bizonyítja, hogy mindenütt, hol egy ily egyesület létez és hivatását be is tölti, a gazdaság terén az adott viszonyok közt is előrehaladás és lendület mutatkozik.
