Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-826. A közgazdasági bizottság jelentése a magyar gazdáknak Székesfehérvárt megtartott II-ik országos értekezlete által kiküldött végrehajtó bizottság részéről, az ország mezőgazdasági helyzetéről benyujtott kérvény (emlékirat) tárgyában

156 826. szám. hanem azon térre is kell irányozni tekintetünket, melyen az államhatalom, miként a kérvény nevezi, a gazdaság emelésére nagy összegekkel és nagyobb sikerrel működött. Ilyenek a többek közt a gazdasági intézetek fejlesztése, a vizszabályozás ügyének emelése, a lótenyésztés felvirágoztatása, a vasutak kiépitése stb., mindmegannyi eszközei a gazdaság sikeres fejlődésének. Szükséges, só't kell is többet és még többet tenni, de azt állítani, hogy a gazdaság érdekei elhanyagoltattak volna, alaposan még sem lehet. A kérvény bevezetésének további részleteire a bizottság nem kivan e helyen több megjegyzést tenni, mert hiszen alkalma leend p. o. a vasúti tarifa, a hitelhiány és a munka-bér kérdéseiről, kapcsolatban a kérvény további javaslataival, nyilatkozni. E helyen még csak egyet kivan a bizottság megjegyezni, és ez az egy az, hogy az ország jövője felett nincs oka kétségbe esni. Ha azon tényezők mindegyike, melyek mezőgazdaságunknál, állami institutióinknak ezen idő szerint még leginkább biztos alapjánál, közvetlenül és közvetve érdekelvék, megteendik kötelességüket és a kormány helyes közgazdasági politikájának vezérlete alatt vállvetve fognak örekedni a közös czélna& sikeres elérésére; és ha maga azon érdeklődés, mely ama congressusou nyilvánult és egy igen fontos agrárius mozgalomnak volt forrása, a közélet és a végrehajtás terén lankadni nem fog, a bizottság bizton reményli, hogy »az ország tönkre menni nem fog.« A bizottság magát a kérvényt, a helyesebb és kimerítőbb tárgyalás kedveért, 14 tételre osztotta és ezen tételekre egyenkint vagy a tárgy összefüggésénél fogva több tételre együttesen nyilatkozik. E mellett nem tartózkodott a bizottság a tárgy kibővítésétől sem ott, a hol azt a feladattal összeegyeztethetőnek és a czél sikeresebb eléréséhez szükségesnek találta. Ex okoknál fogva vette fel a bizottság ezen jelentésébe Szalay Imre bizottsági tagnak, a IV. és IX-ik tételek után következő indítványát is. I. tétel. (A kérvény 4. lapján.) Gazdálkodásunkban országos reformra van szükség. — Ez alapon ajánltatik egy »önálló földmívelési ministerium«, illetőleg mostani viszonyainknak leginkább megfelelő > közgazdasági ministerium* (5. I.) felállítása. Ennek létesítése végett a posta- és távirda-ügyek vezetése kivétetvén a jelenlegi ministerium hatásköréből, a közmunka- és közlekedési ministerium keretébe helyeztetnék át; a posta és távirda egyesítése mindenesetre gyorsabb megoldást érdemelne. Ellenben az >önálló földmívelési ministerium«, illetőleg >közgazdasági ministerium« az állam és közalapítványi birtokok és az összes állami és közalapítványi erdők kezelésének és rendezésének teljesítésével lenne megbízandó. Reformra tényleg szükségünk van; és pedig leginkább oly reformra, hogy az az eszmék és a felfogásban is nyilvánuljon és a gyakorlati élet terén is sikerrel legyen érvényesíthető. A kérvény a reformot először az illető ministeriumnál óhajtja; a bizottságnak ez ellen nincs kifogása, bár eleve kijelenti, hogy egy külön földmívelési ministeriumot nem kivan kihasittatni s hogy alakilag a ministeriumnak más, p. o. közgazdasági ministerium elnevezésére súlyt nem fektet. A bizottság ragaszkodik ahhoz, mit különben a kérvény is, mostani viszonyainknak megfelelőn alternative kifejez, hogy aföldmívelés-, ipar-és kereskedelem legfelsőbb politikai és administrativ intézése a jövőben is egy ministerium hatásköréhez tartozzék, mely esetben a jelenlegi elnevezés is, mint a tényállásnak megfelelő, megtartható. Ragaszkodik pedig éhez a bizottság főleg azért, mert épen hazánk viszonyai közt és épen a földmívelés érdekében a legczélirányosabb, hogy mind a három közgazdasági ág egyöntetű jól átgondolt és combinativ intézésben részesüljön, mi nem zárja ki a bizottság nézete szerint azon <