Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.
Irományszámok - 1878-823. Törvényjavaslat, az 1877:V. t.-czikk kiegészitéséről
823. szám. 147 Tekintettel az ügyfogalomnak ily nagy emelkedésére és arra, hogy a legfőbb ítélőszék a kellő birói munkaerő hiányában ily nagy ügyforgalomnak huzamosabb időn át — eltekintve .a birák egészségének veszélyeztetésétől — csakis az alaposság rovására felelhet meg: az igazságügyminister oly irányú törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, a melyben, és pedig miután a semmitöszéknél is szaporodott folytonosan az ügyforgalom, felhatalmazást kért: hogy a Curia mindkét osztályánál, a befolyó ügyek mennyiségéhez képest kisegítő birákul a budapesti kir. ítélőtábla rendes bírái közül kellő számú bírót alkalmazhasson. Ezen felhatalmazás az 1877: V. törvényczikkben megadatott, és annak alapján a kir. Curia semmitöszéki osztályához, az 1871: XII. törvényczikkben meghatározott számú kir. táblai birákon felül, még négy rendes biró, a legfőbb itélöszékhez pedig szintén négy biró osztatott be a budapesti királyi táblától, s igy összesen tizenkét rendes biró van a nevezett kir. táblánál a működéstől elvonva. A kisegítő négy biró a legfőbb itélöszékhez 1879. évi június végével rendeltetett be; de már azon év végével tapasztalható volt: hogy az ügyforgalomnak a birói létszám még mindig nem felelhet meg; mert az 1877-ik év végén hátralékban 1369 darab maradt. A legtöbb itélöszéknél az ügyforgalom folytonosan emelkedik. Az 1877-ik évben ugyanis, 26,002 darab, az 1878-ikban 26,826, és az 1879-ikben 28,128 érkezett. És az ügyforgalom apadása addig, a mig a fennálló törvénykezési viszonyok meg nem változnak, nem is várható. Az 1871: VIII. törvényczikk alapján a birák és bírósági hivatalnokok fegyelmi ügyei évenként szaporítják a legtöbb ítélőszék teendőit. Figyelmet érdemlő szaporulatot idéz elő az ügyforgalomban 1874: XXXIII., továbbá XXXIV. és XXXV. törvényczikk. A határőrvidék polgárosítása a legfőbb ítélőszék bíráskodásának tetemes területi, és sok nehéz tárgyra kiterjedését eredményezte. Váltóperekben az 1840: XV. t. ez. 142. §-a szerint két egybehangzó Ítélet ellen felebbezés nem engedtetett; az 1876: XXVII. t. czikket életbeléptetö rendelet szerint azonban a váltóperek is felebbezhetők • a legtöbb itélöszékhez, habár az alsó bíróságok ítéletei egybehangzók is. Az előbbi években gyűjtött statistikai adatokkal szemben nagy mérvben és folyton emelkedik az igénykeresetek száma, melyeknek legtöbbjében a legfőbb ítélőszék is kénytelen Ítélni. Nem lehet megemlítés nélkül hagyni: hogy a felebbezési díjak felemelése, és a kisebb polgári peres ügyekben eljárást szabályozó törvény következtében, a legfőbb ítélőszék ügyforgalma épen nem apadt. És mindehhez járul még azon körülmény is: hogy a forgalom a bűnügyekben is naponként emelkedik. . Ily körülmények között mindinkább szembeötlő lett azon körülmény: hogy a legfőbb ítélőszék ügyforgalmának az 1870 : XVI. t. ez. 1. §-a alapján alkalmazott rendes birák és az 1877: V. t ez. értelmében eddig beosztott négy budapesti kir. táblai rendes biró megfelelni nem képesek. Az 1877-ik évi 1369 darab hátralékkal szemben, 1878-ik évben a hátralék majdnem megkettőztetett, a mennyiben az 2098 darabra szaporodott, jóllehet az ügyforgalom az előbbi évinél csakis 824 darabbal emelkedett. Az 1879-ik évben, tekintve az ügyforgalmat (28,128 darab), kedvezőbb ugyan az eredmény, de a hátralék száma mégis 3147 darabot tett. 19*
