Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-816. Törvényjavaslat, az 1870:X. törvényczikk által elrendelt Duna-szabályozási munkák folytatásáról

134 816. szám. fogna ugyan hatni, de azt teljesen el nem enyésztetheti, hanem mely a fővárosmenti árviz-szo­rulatból ered, és az árvizek növekedésével nagyobb és nagyobb arányokat ölt. Ezen vizszinduzzadást azonban a bizottság, mint olyat, melynél fogva a 20 lábas (6.322 méter) viz legfelebb 22 lábra (6.954 méterre) emelkedhetik, holott a főváros 26 lábig (8.218 méterig) elöntés ellen biztosítva van, a fővárosra nézve nem tartja veszélyesnek, mi végett a bizottság nem is tartja szükségesnek, hogy ezen különleges duzzadás mérséklése végett külön munkákat javaslatba hozzon, csakis azt tartja kívánatosnak, hogy az e szakaszban folyamatban levő kotrások befejeztessenek, a mikor az idő folyamában eszközlendő felmérések biztosan kimutatni fog­nák, hogy utólag még hol és mily mérvű mederjavitási munkák volnának szükségesek. A főváros mentén azonban Buda-Ujlak és Ó-Buda városrészek nincsenek még biztosítva elöntés ellen. A bizottság nem mulasztotta el e végett. az illető elöljáróságokkal magát érintkezésbe tenni és velük a m. kir. közmunka- és közlekedési ministerium részéről csupán árvédelmi szem­pontból elkészített és ide csatolt szabályozási tervet is közölni, melynek betekintése után az érdekeltek a felvett jegyzőkönyv 1-ső pontja szerint csupán a 0. és 2. számú szelvények közt kívánnák a töltést valamivel kijebb a Duna felé áthelyeztetni, — valamint továbbá szükségesnek tartják, hogy a Mátyás-árokból hirtelen eső, vagy felhőszakadáskor nagy tömeg viz egyszerre lefolyván, mivel ott a főutcza mintegy 27 láb (8.534 méter) magas, tehát a Dunához vezető széles utczán a dunaparti fogattal úgyis könnyen összeköthető lenne, a viz lefolyására egy nyilt árok fentartassék és végtére kérik, hogy a békás-megyeri megyei ut alacsony részei az árviz­szinnél magasbra feltöltessenek. Ezen módosítások a helyi viszonyoknak megfelelnek, de különben is, az utóbbi kívánat kivételével az előirányzott költségösszegből fedezhetők is, mi végett a műszaki bizottság azon tervet eme módosításokkal, valamint azon megjegyzés mellett, hogy a javaslóit töltés oldala nem csupán 6, hanem az elvárható legnagyobb árviz 7.00 méternyi magasságáig kőburkolattal elláttassák; — elfogadásra ajánlja, megjegyezvén, hogy a jegyzőkönyv 3., 4. és 5. tételeiben felhozottak nem az állam, hanem csupán a főváros teendőihez tartoznak. A tervezethez csatolt általános költségvetés szerint kerülne az itt ajánlott összes mun­kálat 325,500 frtba. A külföldi szakértők véleményének 311-től 314. lapig terjedő szakaszára vonatkozólag végtére constatálta a műszaki bizottság, hogy az általuk a Margit-szigetnél ajánlott szabályo­zási munkálatok épen azon magasságig, mint azt kívánták, tényleg 1874. év óta végre vannak hajtva és hogy ezenkívül a sziget-viz bajain csupán egy rendszeres körtöltéssel lehetne segíteni, de mindamellett feleralitendőnek tartja, hogy a fent ajánlott folyamszabályozások végleges keresztülvitele után, a sziget árveszélyén mégis némileg könnyítve lészen. Kelt Budapesten, 1880. évi május hó 10-én. Boros Frigyes s. k., mint bizottsági elnök. Földvári/ Mihály s. k, Pest megye alispánja. Wohlfarth Henrik s. k. Nagy Dezső $. k. Klasz Márton s. k. s Zsigmondy Vilmos s. k. Zsák Hugó s. k. Freiszleder Nándor s. k. Hunfalvy János s. k. Heuffel Adolf s. k. Mihalovics Antal s. k., kir. főmérnök. Klimm Mihály s. k., kir. műegy. tanár.

Next

/
Thumbnails
Contents