Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-816. Törvényjavaslat, az 1870:X. törvényczikk által elrendelt Duna-szabályozási munkák folytatásáról

816. szám. 121 vizbukás megosztása végett az utóbb emiitett gáthoz még másik két, lépcsőzetesen egy-egy méterrel alacsonyabb gát csatoltassék, ugy hogy a gubacsi határban most fennálló s a legmagasabb árvizszin magasságát is meghaladó zárgát egy lépcsőzetes bukógát által legyen pótolva, s a lépcsőfokokat képező párhuzamos gátak magassága legyen a legalacsonyabb a vizszin felett: a felső gátnál 4.4,5 m., a középső gátnál 8.45 m., az alsó gátnál 2.45 m. Az összekötő vasút-hid nyilasainak elégtelenségéből származható vizszinduzzadást nem tartják a külföldi szakértők annyira jelentékenynek, hogy e miatt érdemes lenne a hidat meghosszabbítani, a jobbparti párhuzamművet lerontani, s más vonalban felépiteni; azt pedig egyáltalában nem tanácsolják, hogy a vasút jobbparti töltésének helyén ártéri hid csináltassák, s a párhuzammu koronája alábbszálliítassék, mert ez jégzajlás alkalmával még veszélyessé is válhatnék, a mennyiben »igy a jobb parton mintegy mellékmedret teremtenénk, melyben az elégtelen mélység és sebesség folytán a jég némely helyen minden bizonynyal megakadna, s ez egy általános összetorlódásnak kiinduló és támpontja lenne. > A külföldi szakértők ezen röviden előadott javaslatában azonban nem lehetett megnyugvást találni, mivel oly feltevésekből indultak ki, a melyek megczáfolhatatlan tényként el nem fogadhatók. A ministeriumnak soha sem volt szándékában a promontori ág medrét, annál kevésbé az árvizek lefolyási szelvényét 474 méterre összeszoritani. A szakértőknek tanulmányozás végett átadott tervezetbe berajzolt párhuzam-müvek 474 méterre vannak ugyan tervezve az átelleni partoktól, de magasságuk mindössze (+) 3.00, na. s igy az ennél magasabb viz szabadon elfoglalhatja a természetes meder egész szélességét, a földszínen felül emelkedő viz pedig azon egész szélességet, a mely a partokon épitendő kétoldalú töltések közt a legnagyobb víztömegnek megfelelőleg nyitva fog hagyatni. Ahoz, hogy a (+) 3 m. magas vizszin mellett, lefolyó víztömeg számára a 474. m. szélesség elegendő, s hogy ennél nagyobb szélesség mellett a Duna nem képes medrét tisztán tartani, hanem zátonyokat képez, alig férhet kétség; miután oly helyeken, a hol a Duna medre kellő mélységgel bír, s folytonosan szabályos állapotban marad, annak szélessége (+) 3 m. magasságban sehol sem nagyobb 474 méternél. Maguk a külföldi szakértők is beismerik, hogy a meder túlságos szélessége és az elágazások okot szolgáltatnak a jégtorlaszok képződésére és hogy a jégtorlaszok képződését egyedül a túlságos szélességek összeszoritása és a mellékágak elzárása által lehet megszüntetni, azt pedig, hogy a Duna víztömege igen hosszú szakaszokon egy mederbe egyesítve folyik le és hogy annak medre ép ezen szakaszokon a legrendesebb, kétségbe vonni nem lehet; minélfogva nincs arra semmi ok, hogy lehetetlennek tartsuk Budapest alatt egy oly medernek előállítását, a melyben a Duna víztömege minden veszély nélkül ép oly körülmények közt lefolyhasson mint a fentebb említett s a legjobb karban levő mederszakaszokban. A kérdés csak az lehe& mennyibe kerülne egy ily medernek előállítása s ezen költséget megérdemlenék-e azon előnyök, a melyekkel az egy ágba egyesitett lefolyás az elágaztatások felett bír? Ily körülmények közt elődöm szükségesnek találta a külföldi szakértők fentebb vázolt véleményes jelentését, egy a kormány, a főváros, Pest-Pilis-Solt-Kiskún megye, a magyar mérnök- és építész-egylet és a József-műegyetem tanári karának küldötteiből alakított vegyes bizottság által tárgyaltatni. E bizottság múlt évi deczember hó 2-án tartott első ülésében mindenek előtt azon teendők megállapításával foglalkozott, a melyeknek rögtöni végrehajtása szükségesnek látszott a tavaszi jégmenés alkalmával bekövetkezhető árvízveszélyek elhárithatása végett, s az ily munkák iránt való előleges javaslattételre kebeléből egy szűkebb körű műszaki albizottságot küldött ki. Az albizottság javaslatát elkészítvén, ennek alapján, a vegyes bizottság második ülésében elhatározta, hogy a soroksári ág bejáratánál levő párhuzamos töltés felsőrésze 417 m. hosszban, a mércze 0 pontjának megfelelő vizszin felett 5.06 méter magasságig leásassák; továbbá, hogy KÍPVH. IBOMÍNY. 1878—81. XX. KÖTET. 16