Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-811. Törvényjavaslat, a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módositásáról

811. szám. 93 angolnál, melynél a lerovás majdnem kizárólag a fix tételek többségénél fogva bélyegjegyek alkalmazása által történik, mi viszont eltekintve az elméleti jogosultság hiányától, sok esetben kisebb-nagyobb alkalmatlansággal jár. A követendő eljárásra nézve a helyes egymásutánt kell ajánlanom, mert a bélyeg s illetékügyi reformnak egyszerre, teljes összeségében való felölelése s keresztülvitele egyaránt ellenkeznék az adózó közönség, valamint az államkincstár érdekével. A 29 év óta alapelveiben nem változott ezen intézmények a magán élet cselekvényeibe már megszokásból annyira beszövődtek, hogy azoknak összeségükben való megváltoztatása által a nagy közönség, — tekintettel az anyag sokaságára s változatosságára, — oly mértékig érintetnék, mely közadózási és közforgalmi szempontból alig volna indokolható. És nyilván az erre való figyelem birja a nagy államok intézőit arra, hogy a nagyszabású reformtól, s a codificatiótól idegenkednek. E részben történt ugyan előkészítő kísérlet nem rég a német birodalomban, de a több állam által kiküldött legkiválóbb szakférfiak a conferentia 6 havi eredménytelen lefolyása után siker nélkül haza oszoltak. Az adózó közönségnek — nézetem szerint, — megfelelő időt kell engedni, hogy a mélyen életbe vágó bélyeg- s illetékügyi új intézményeket megismerhesse, s magát lehetőleg kevés fáradáággal tájékozhassa. — Ez pedig csak a reformok helyes egymásutánjával érhető el. De e mellett az állam pénzügyi érdeke sem tűri, hogy ezen jelentékeny jövedelmi forrás,— habár átmenetileg is, — érezhetőbb apadásnak kitétessék, és e tekintetben a koczkázat annál nagyobb, mennél szélesebb körben kívánnák a reformokat egyszerre életbe léptetni; mivel a tapasztalat szerint el nem kerülhető, hogy hasonló adónemek lényegszerü reformja, a bevételek időleges csökkenését ne vonná maga után. Van azonban még másik egy tekintet, mely az illetékügy nagyobb részének reformjánál nagy befolyást gyakorol, s ez az, hogy addig, mig a polgári magánjog, és pedig úgy anyagi, mint alaki részében codificálva, bizonyos állandóságra való kilátással megállapítva nincs, nem is tanácsolható az illetékügyi szabályok azon tekintélyes részének módosítása s megváltoztatása, mely az ez idő szerinti magánjoggal közvetlen összefüggésben áll; — mert hiszen, akkor az új illeteki törvényt mindannyiszor kellene módositani, valahányszor a magánjog anyagi vagy alaki részében újítás vagy változás közbejön. — Ez pedig az óhajtott stabilismus helyett csak a bizonytalanságot növelné, s rendezés helyett mind ujabb zavarokra vezetne. De az administrativ politika helyes elveibe is ütköznék, ha átalános illetékügyi uj törvény alkotását kisérlenők meg, mielőtt polgári magánjogunk nem szabályoztatik,—nem codificáltatik. Nagy fontosságot tulajdonitok végre az illetékügyi reform azon részének, mely a vagyonátruházás különféle nemeinél az adó- és értékalapokat szabályozni fogja. E téren lesz elérhető a legtöbb egyszerűsítés ugy a közönség érdekében, valamint az illeték kiszabása tekintetében is. Az e részbeni reform helyes alapjait azonban — a magánjog codificatiója mellett, — főleg a folyamatban levő földadószabályozástól várom; meglévén győződve, hogy jelesen a földbirtoknak rendelkezésre állandó arányosabb értékelése alapján, oly módozatot lehet majd javaslatba hozni, mely a közadóztatás elveinek szintúgy megfelel, mint a közgazdasági érdek azon jogosult kívánalmának eleget teend, hogy t. i. a birtok értékelésénél kizárólag az adó szolgáljon alapul, nem pedig alternative a beruházások által elért nagyobb érték, minek gyümölcse, mások buzdításául, helyesebben a beruházót illesse meg. Ezen szempontokból indultam ki, midőn hozzálátva a reform müvéhez, mindenek előtt az illetékügy azon fontos részének reformját czélul tűztem, mely az adózó közönség érdekeltségét első sorban magára vonja; értem az illetékek kezelését. Az illetékügy ezen részét egész teljességében felölelő törvényjavaslatot: a készpénzben lerovandó illetékek kezeléséről, a tisztelt képviselőháznak már előterjesztettem, s követni fogja külön a kártyabélyegr'ól szóló törvényjavaslat.