Képviselőházi irományok, 1878. XVIII. kötet • 802. sz.

Irományszámok - 1878-802. Az 1878. évi állami zárszámadás és ennek részletezése, valamint az állami számvevőszéknek erre vonatkozó részletes jelentése

280 >Az állami számvevőszék, tekintettel a fennálló törvények rendeletire, nieíyek az ellenőrzési eljárásának kizárólagos alapját képezik, a pénzügyminister ur részéről elfoglalt álláspontra nem helyezkedhetik; de ha azt tehetné is, még azon esetben sem volna azon helyzetben, hogy a pénzügyminister ur érveléséhez hozzájárulhatna, még pedig a következő okokból: >l-ször, mert azon körülmény, mely az 1870-es évek elején fennállott, hogy t. i. a rézpénz-túlveretésaz ezüstpénzben kevesebb mennyiségben kivert váltópénz összegével ellensúlyoztatott, ugy hogy a vert ezüst és rézváltópénz együttvéve, az ezüst és rézváltópénznek meghatározott maximumát 1877. évig túl nem haladta, jelenleg már fenn nem áll, minthogy a törvényesen 11,100.000 forinttal megállapított eziistváltópénz időközben már teljesen kiveretett; »2-szor, mert az 1878: VI. újabb törvényczikk alkotása alkalmat nyújtott a pénzügyminister urnák, az addig létezett rézpénztöbbletet, annak a fölemelt maximumba való betudása által, minden kár és veszteség mellőzésével elenyésztetni, és igy egyúttal e törvényen ejtett sérelmet helyrehozni; »3-szor, mert az állami számvevőszéknek fönnebb idézett több évi zárszámadási jelentéseiben a még kiverhető váltópénzmennyiségre nézve fölvett számok, a mennyiben azok eddig kifogás alá nem vétettek, a kormány részéről helyeseknek ismertettek el, a miből kifolyólag az 1878. zárszámadási jelentésben (83. lap) ez év végével kiverhetőnek jelzett 68.188 frt 46 krt túlhaladni nem lett volna szabad; >4-szer, mert alig helyeselhető az, ha érvényes osztrák veretű pénz Magyarországban beolvasztatik, és helyette magyar veretű váltópénz hozatik forgalomba, és az is kétséges, vájjon e tekintetben a monarchia két pénzügyministere a magyar és az osztrák törvényhozás felhatalmazása nélkül egyezkedhetik-e? végtére, miután a már idézett 58.874/1874. számú átiratban az előbbi pénzügyminister ur azt jegyezte meg, miszerint az akkori (37.030 frtnyi) többlet onnan ered, >mert annak kiveretése régi ausztriai veretű félkrajczárosokból 1873. márcziusés májas havában* foganatosíttatott, amiből sem az, hogy afélkrajczárosok mennyisége éppen 7,406.000 darabból 3 7.030 frtnyi névértékben állott, sem pedig az ki nem vehető, hogy a régi ausztriai veretű félkrajczarosok érvénytelenek, azaz olyanok voltak-e, melyek már régebben vonattak be a forgalomból, esetleg tehát már új veretű osztrák félkrajczarosok által pótolva is lehetnek, — még az is kérdésesnek látszik, vájjon nem haladja-e túl a vert rézpénzmennyiség a monarchia két államában az e tekintetben a két államra nézve együttvéve megállapított maximumot? >Mindezen okokat azonban csak mellékesen megérintve, az állami számvevőszék, tekintettel a reá nézve egyedül mérvadó 1868: VII. t.-czikkre, mely a kiverhető rézpénzmennyiséget határozottan 300.000 frttal, és az 1878: VI. t.-czikkre, mely azt újabban ismét 150.000 frítal, együtt 450.000 frltal álla-