Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

774. szám. 5 774. szánt. A Horvát-Sziavon-Dalmát országokkal megújítandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése. Azon megbízás, melyet ez országos bizottság az országgyűlés mindkét tisztelt házának megegyező határozatai alapján nyert, három tárgyra vonatkozott: I. javaslatot kell tennie az 1878, illetőleg — az időközben történt ideiglenes meghosszabbítást tekintetbe véve, — 1879. év végével lejárt pénzügyi egyezmény megújítására nézve; II. a Horvát-Szlavon-Dalmátország küldöttségével együtt, tárgyalás alá kellett venni azon nézeteltéréseket, melyek a múlt éveket illető zárszámadásokra nézve fennállanak, és azoknak kiegyenlítésére nézve indítványt tenni; III. ugyanezen bizottsághoz utasíttattak Horvát-Szlavon országok régibb időből függőben levő követelései, nevezetesen a vallás- és közoktatási alapok kérdése. I. A mi a pénzügyi egyezmény megújítását illeti,f|a horvát-szlavón regnicoláris küldöttség a maga kivánatait egy terjedelmes izenetben fejtegette, melynek szövege e jelentés mellékleteinek 11. lapján található. E kivánatok lényeges pontjai, röviden összevonva, a következők voltak: 1. miután az 1868: XXX. törvényczikk 11. §-ában elismert azon elv, hogy HorvátSzlavon- és Dalmátországok, adőképességük arányában, kötelesek hozzájárulni azon költségekhez, melyek egyfelől a magyar korona országai és ő Felsége többi országai közt, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt közösek — a gyakorlatban nem érvényesíthető, — miután továbbá az ugyanezen elv szerint, a fennt idézett törvény 12. czikkében kiszámított kulcs csak elméleti értékkel bir és tettleg soha alkalmazható nem volt, — miután végre ugyanezen törvény 13. §-ában maga a magyar országgyűlés kijelentette, hogy ezen kulcs szigorú alkalmazásától eláll: a horvát-szlavón országos küldöttség az említett elvnek és az ennek alapján kiszámított kulcsnak egyszerű elejtését kívánja; 2. az eddig fennálló pénzügyi egyezmény azon határozmányát, miszerint mindenekelőtt Horvát- és Szlavonország egyenes és közvetett adóinak és egyéb jövedelmeinek 45 százalékából, a nevezett országok belső közigazgatási szükséglete fedeztessék, ugyanezen jövedelmeknek 55 százaléka pedig, a közös kiadások fedezése végett, a közös államkincstárba szállittassék, a horvát-szlavón regnicoláris küldöttség ezentúl is fenntartandónak véli, azon-