Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése

38 774. szám. építkezési ügyekre nézve is, melyeket a közös kormány a közös költségvetésben évenként elő­irányzott összegekből ez országok területén tel­jesít. Midőn a küldöttség ezen, a közös kincs­tárra nézve kétségkívül előnyös indítványt teszi, azt hiszi, hogy arra is kell utalnia, hogy azon utaknak kijelelölésének, melyek államköltségen építendők és tartandók fenn, csak mindkét kor­mány egyetértésével kellene történnie. Egyikét a legfontosabb kérdéseknek, melyek helyes megoldásától az ezen ország részére tör­vényesen biztosított autonómiának gyakorlati jelentősége tulaj donképen függ, az előirányzat és a leszámolás megállapításának módja képezi. Hihetőleg senki sem vonandja kétségbe, hogy az adatok, melyeknek alapján, és a módozat, mely szerint az előirányzat összeállítása, és a zárszá­madások szerkesztése történik, mindkét részre egyenlően fontosak, valamint mind a két fél szabad megegyezés utján határozza meg a jövedelmek quó­táját, melylyel a közös és az autonóm ügyekhez hozzájárulni kell, úgy következetesen mindkét rész fel van jogosítva az évi előirányzat megállapítá­sánál, és az évi leszámolásnál, melyekben a szer­ződésileg megállapított quota gyakorlati érvény­re jut, a paritás elve szerint közreműködni. Ezen regnicoláris küldöttség egyátalán nem szándéko­zik az 1868. évi I. t.-czikk 8. szakaszában fog­lalt elvnek megváltoztatását ajánlani, mely sze­rint a közös ügyek költségvetésének megszava­zása, úgyszintén az évi zárszámadások megvizs­gálása a közös ügyek kiadásairól a közös országgyűlés hatáskörébe esik, mely elvnek meg is felel, hogy a pénzügyi minister a közös országgyűlés elé terjeszti a zárszámadásokat. Ép ily kevéssé szándékozik e küldöttség ugyané törvényczikk 28. szakaszának megváltoztatását hozni ajánlatba, mely szerint Dalmát-, Horvát­és Szlavonországok bevételeit illetőleg a leszá­molás a fenti fejezetekben emiitett elvek alapján készítendő és a magyar korona összes tartomá­nyainak zárszámadásaival egyidejűleg a közös országgyűlés elé terjesztendő, s az ott fölülvizs­ciju, Hrvatsku i Slavoniju na skupnom saborn pre­liminiraju nacesto-i vodograduje spadajuce na duznost skupne vlade, ter kraljevinski ovaj obdor predlaze neka unapried kr. Zemaljska vlada uz dostatne garancijc za skupnu vlado, preko svojih organa izvodi zajedniőkim preliminarom ustanov­novoljene vodograduje i graduje onih cesta kője se na teritoriju kraljevina Hrvatske i Slavonije, sdogovorno medju] obim vladama, a ne jednostrano, proglase drzavnimi. Potiőuca odavle pristednja za zajednieki erar oöevidna je. No koji mu se drago prihodi zajednieki i autonomni ustanove, koja im se drago izvrsba ugovari, posljednji ipák izraz, konaőnu sankciju dobivaju oni u preliminaru i obracunu. Na kojih dakle podatcih i po kojoj methodi osniva se preliminar i sastavija obraőun, jednako je vaÉno za obe stranke, kője kano sto na jednakopravnu temelju ustanovljuju obovrstne, prihode, tako dosljedno imaju jednako pravo ondje sudjelovati gdje se radi o preliminaru i obraőunu medju zajedniőkim i autonomnim budgetom. Ipák kral­jevinski ovaj odbor nezeli dirati u naőelo para­grafa 8. zákon őlanka I. godine 1868, koji zaj edniőkomu saboru osigurava pravo, da ustanóv­oljuje proraőun zajedniőkih troskovah i pregle­dava godisnje zakljucne raőune, tiőuée se tros­kova za zajedniőke poslove, Cemu dosljedno odgovara, da i proraeun i zakljucne raőune predlaze skupnomu saboru odgovorni kr. ugarski ministar fmancija; niti zeli kraljevinski ovoj odbor dirati u §. 28. istoga zakón őlanka, po kojem se obraőunavanje o dohodcih kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije ima naőiniti po naőelih u prediducih paragrafih spomenutih, ter se skupa za zakljuőnimi raőuni svih zemalja krune ugarske predloziti zajedniőkomu zakonar­stvu, da se ovdje izpitan raőun priobei znanja radi saboru kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije; al sve ovo neizkljuőuje sve ovo nep­ruza ni jednoga razlozita uzroka, zasto drzavni ministar fmancija, prije nego ce prelininar skup­nomu saboru, a obraőun kr. raöunarskomu dvoru podastrti, nebi jedan i drugi shodno ugovorenim naőinom radi suglasja razpravio i utanaőio s

Next

/
Thumbnails
Contents