Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.

Irományszámok - 1878-795. Törvényjavaslat, a fővárosi közmunkák tanácsának, a Sugárut és a Nagy-körút létesitésére, az 1870. évi X. törvényczikk alapján felvett sorsolási kölcsönalapból adott előlegek kamatmentességéről

» 382 795. szám. előleg után kamattartozását a nyeremény-kölcsön irányában 1876. június végéig teljesen kiegyenlíteni, és ezenkívül az előleg tőketartozását 3.345,699 frt 18 krra apasztani, úgy hogy a sugárúti vállalattal kötött szerződés felbontása után megejtett leszámolás folytán, a sugárúti telkek a fővárosi pénzalap bevételeiből előlegezett összegekkel együtt, összesen kerekszámban még 4.475,000 frttal s ezen összeg után járó 5% kamattal terhelve jelentkeztek, mihez képest eredeti becsáruk könnyebb eladhatása czéljából, a fővárosi közmunkák tanácsa által 5.545,000 frtról 4.983,270 frtra leszállittatott. Miután a nyeremény-kölcsön alaptőke követelése a telkeknek leszállított becsértéke által teljesen biztosítva látszott, másrészt a beépített telkeknek évi 100,000 frtra tett tiszta jövedelme a kamattartozás kétharmadát fedezte, jogosultnak látszott azon remény, hogy az üres telkek a leszállított áron oly gyorsan értékesíttetni fognak, miszerint a fővárosi közmunkák tanácsa képes leend sugárúti előlegtartozását annyira leapasztani, hogy a beépített telkek jövedelmei az előleghátralék-kamatait fedezendik. Ezen feltevés azonban nem valósult, mert daczára a becsérték leszállításának, a telekeladások csak gyéren eszközöltettek s csak a legújabb időben állott be oly kedvező fordulat, melynek folytán a sugárúti telkeknek a meghatározott becsértéken leendő eladása aránylag nem sok év alatt remélhető. Mindazonáltal még azon esetben is, ha a legújabban mutatkozó építési vállalkozás tartós is volna, nem képzelhető, hogy a még eladatlan sugárúti telkek, melyek 4 millió forintnál nagyobb értéket képviselnek, eladhatók lesznek, még mielőtt az azokat terhelő előlegek összege a kamatteher növekedése folytán becsértéküket meghaladná, — és ezért a közmunkák tanácsa, hogy a kérdéses előlegek és azok kamatait idővel megtéríthesse, kénytelen volna a telkek értékét felemelni és ez által azok értékesítését a távol jövőre elhalasztani, vagy talán egészen lehetetlenné tenni. Ennek elkerülhetése czéljából tehát okvetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy a sugárút és nagy-körút építésére a sorsolási kölcsönből adott előlegek kamatmenteseknek nyilvánítás sanak, nehogy a közmunka-tanács kényszeríttessék a sugárúti és a dunaszabályozás által nyert telkek becsértékét felemelni. A kár, mely a sugárúti és a dunaszabályozási telkek értékesítésének elhalasztásából a kincstárra háramlanék, nagyobb volna, mint azon látszólagos áldozat, melyet a szóban forgó s legjobb esetben évtizedek múlva és akkor is csak részben érvényesíthető kamatkövetelések elengedése képez. De nézetem szerint nem elég a kamatszámítást a jövőre megszüntetni, hanem szükséges az 1876. évi július 1. óta a sugárúti előleg után felszaporodott s folyó évi június végével 694,351 frt 51 krt tevő, valamint a nagykörúti előleg után, annak folyóvátételétől kezdve felszaporodott s f. évi június végével 565,674 frt 61 krt tevő kamathátralékokat is a közmunkák tanácsa javára leirni, hogy ezáltal a közmunkák tanácsa a sugárúti telkek eladása folytán idővel oly összegek felett rendelkezhessék, melyekből a nagykörúti kisajátításokat folytathassa. Ez annál is inkább szükséges, miután a nagykörút szabályozási vonalába eső telkek lassankénti kisajátítása nélkül, az eddig már ezen körútba fektetett tőkék felszabadítása nem eszközölhető, sőt az egész körút létesithetése veszélyeztetik, miután a nagykörút szabályozási vonalába eső telkek tulajdonosai irányában, a kisajátítások könnyítése szempontjából, az 1871. évi XLII. t. cz.-ben kimondott építési tilalmat, a kisajátításoknak legalább lasankénti folytatása nélkül, a tulajdonosok jogos igényeivel szemben, hoszszabb időn át alig lehetne fentartani s azon esetben, ha a szabályozási vonalon új épületek emeltetnének, a kisajátítások úgyszólván lehetetlenné tétetnek. Okvetlenül szükségesnek tartom tehát, hogy a sugárút és nagykörút létesítésére a sorso-