Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-794. Törvényjavaslat, állandó országház épitéséről
378 794. szám. a) a felső Dunaparton a Lipótvárosban fekvő úgynevezett Tömőtér. Ezen telekcsoport 4410. D öl területtel bir, az államkincstárnak képezi tulajdonát,körülbelüli értéke: 227,000 frt. A Dunára néz, mind a négy oldalról utczákkal van környezve és a Dunaparton parkok fognak előtte elterülni; 6) a Károly-kaszárnyának a belső körútra néző telekcsoportja. Ezen telek 5445 D öl területtel bir, a katonai kincstár tulajdona ; terheli körülbelül 20 évi bérszerződés; értéke: 2.804,480 frt; c) a belső körút és Erzsébettér, másrészt pedig a Deáktér és Marokkó-utcza által határolt telektömb. E telek területe 2788 • öl és 5—6 magánbirtokos tulajdonát képezi; értéke körülbelül: 1.837,570 forint. Előnye az Erzsébettéri sétány; hátránya, hogy 3 oldalról zajos utczákra nyílik és önmagában a kérdéses czélra kicsiny; d) a kegyesrendiek telke az alsó Dunaparton, a régi városházzal szemben. Térfogata 2073 D öl, a kegyesrendi szerzet tulajdona, értéke: 1.267,300 forint. Hátránya, hogy mind a négy oldalról zajos utczákra nyilik és igen kicsiny. A fővárosi közmunkák tanácsa maga részéről határozottan az első helyen említett telektömböt, t. i. a Tömőtért ajánlja az országház elhelyezésére, s valóban a körülmények megfontolása után, a választás alig eshetik másra, mint ezen telektömbre. Ezen telektömb ugyanis, mint említve volt, egészen szabadon áll, 4 elég nyugalmas utcza által van határolva, szabad kilátással bir a Dunára s azonkívül egyik oldalán park fog elterülni, mely szintén üdülést és fris levegőt fog szolgáltatni. így tehát ezen telek ugy kényelmi és egészségi tekintetben, mint a nyugodtabb munkálkodhatás szempontjából, minden igénynek megfelel, mig az elősorolt többi telektömbök a város belsejében és zajos városrészekben feküdvén, az imént emiitett előnyökkel nem birnak, s e mellett a c) és d) alatt felsorolt telkek, a szóban levő czélra alig lennének elégségesek is. Azon előnyöknél fogva, melyeket ily rendeltetésű épületeknél a folyó mentén való fekvés nyújt, más államok fővárosaiban is a törvényhozó testületek számára szánt épületeket a folyók mellé igyekeztek elhelyezni, mint Londonban, Parisban stb. De ha már a most emiitett körülményeknél fogva is, a tömőtéri telek a szóban forgó czélra legalkalmasabbnak mutatkozik, annak előnyössége pénzügyi szempontból annyira szembeötlő, hogy a kormány, figyelemmel különösen az ország anyagi erejére is, minden habozás nélkül az állandó országház elhelyezésére ezen telket vélte javaslatba hozandónak. Mig ugyanis a tömőtéri telek körülbelül 220—230,000 frtért megszerezhető, az elősorolt többi teleknek megvételére vagy kisajátítására legalább l 1 / 2 —2 millió frt, sőt valószínűleg annál több is kívántatnék; és így azon összeggel, melylyel a ö)—d) alatt említett telektömböknél csupán a puszta telek volna megszerezhető, a tömőtéren már az építési költségeknek is egy tetemes része fedezve lenne. A tömőtér környéke mostanában meglehetősen elhagyott; de ha az állandó országháznak odaépitése elhatároztatnék, nagyon valószínű, hogy akkora, mire az országház elkészül, a mostan elhagyott puszta telkeken díszes házsorok fognának emelkedni; annyival is inkább, a menayiben ez esetben ezen vidékre egy-két kormányhivatalt is el lehetne helyezni. Az országháznak a tömőtérre való építésének tehát még azon közvetett előnye is lenne, hogy a Eudolf-rakpart és Margithid közti telkek, melyek részben az állam tulajdonát képezik, gyorsabban és előnyösebb feltételek mellett értékesíttethetnének. A ministerium ennélfogva a törvényjavaslat 1 -ső §-ában az állandó országház építésére a tömőtért hozta javaslatba, a mennyiben azonban az országgyűlés bölcsessége mást határozna, s alkalmas telek túlságos pénzügyi áldozatok nélkül más helyen megszerezhető lenne, a ministerium e részbeni javaslatához nem kivan föltétlenül ragaszkodni.
