Képviselőházi irományok, 1878. XVII. kötet • 774-801. sz.
Irományszámok - 1878-774. A Horvát-Szlavon-Dalmát országokkal megújitandó pénzügyi egyezmény ügyében kiküldött országos bizottság jelentése
774. szám. 31 colaris küldöttség azon biztos reménynek él, hogy a tisztelt magyar küldöttség a felhozott okok megfontolása után azon nézethez fog csatlakozni, hogy azon kérdést megoldani, vájjon mely nyilvános jövedelmek vannak alávetve a közös és autonóm ügyek közt való százalékos felosztásnak, nem. illetheti egyoldalún a királyi állami számvevőszéket, hanem mindazon tényezőket, melyek a megállapodásokat létrehozták, melyek tehát egyelőre illetékesek ítélni a fölött, mily alapon jött létre az emiitett megegyezés, mint egyáltalában csak ezek lehetnek hivatva, a kiegyezésből netán fölmerülő ellentéteket esetről esetre eldönteni. De Dalmát-, Horvát- és Szlavonországoknak közjövedelmeik is vannak, melyeknek százalékos fölosztásra való alkalmatossága semmi oldalról sem támadtatik meg, s melyek némelyikének példa gyanánt való fölsorolását ez a regnicolaris küldöttség azért tartotta kötelességének, mert nem bizonyos tökéletesen abban, vájjon ezek a Horvátországot illető rész kiszámításánál valóban bevonattak-e, vagy nem kerülték-e el a figyelmet? Azon 1868. évi XXIII. t ez., mely a százalékos illetékeket megállapítja, a vasúti és gőzhajózási vállalatokat kötelezi, hogy minden utas után a menetdíj mellett még bizonyos bélyegilletékeket is szedjenek; az 1875. évi XX. t. ez. pedig azt rendeli, hogy a vasúti és gőzhajózási közegek a személyszállításnál és az utimálha szállításánál teherilleték gyanánt a menet-, illetőleg viteldíj 10%-át, gyorsküldeményeknél 5% szállítási illetéket, s a teherküldeményeknél 2%-ot szedjenek, erről külön jegyzéket vezessenek s minden év végével ez összeget az illető állampénztárba beszolgáltassák. Bizonyára méltányosabb lenne, ha ezen, a horvát területen fekvő állomásokon befolyó illetékek ezen ország (királyság) pénztárába s nem mint többnyire történik, a budapesti állampénztárba küldetnének. Tekintet nélkül ezen közigazgatási kérdésre, a fődolog az, hogy e jövedelmek ép úgy a múltra, mint a jövőre nézve a Dalmát-, Horvát- és Szlavonországot közjövedelmei egyik alkatrészének tekintessenek, melyekből 45°/° az autonóm szükségletekre esnék, s ez a regnicolaris küldöttség aligha csalódik azon felodbora, da protumaöiti i sud izreci koji javni prihodi podpadaju razdiobi postotaka za zajednicke i autonomne poslove, kano i drnge priepore iz nagodbe od slucaja do slucaja poticuce riesiti imadu oni faktori, koju su nagodba ugovorili i jedini mogu znati, na kojem su ju temelju ugovorili, ne pako kr. racunarski dvor. Jesu pako jos javni prihodi kraljevina Dalmacije-Hrvatske i Slavonije, o kojih na nijednoj strani nemoze biti nit najmanje sumuje, da podpadaju razdiobi zajednickih i autonomnih postotaka, samo neina ciele izvjestnosti, da li se nisu kod zaracunavanja u zajednicke i autonomne postotke'od zaboravi svida smetnuli, te ovaj kraljevinski odbor misli, da je duzan bar nekoje od njih samo radi primjera navesti. Zakonske clanak XXIII. god. 1868, koji normira postotne pristojbe, upucuje zeljezniöka i parobrodarska druztva, neka od svakoga putnika uz vozarinu poberu ujedno i biljegovnu pristojbu; zakonski pako clanak XX. od godine 1875. odredjuje, da zeljeznicki i parobrodarski organi pobiraju na vozarinu 10°/ 0 poreza od putnika i njegove prtljage, 27o od tovarnih posiljaka. Ovako pobranu biljegovnu pristojbu i porez imaju zeljeznicki i parobrodarski organi posebice biljeziti, te koncem svakoga mjeseca onim poreznim uredom izruciti, kője im oznace doticne financijalne oblasti. Bezprieporno ovi prihodi, pobrani na postajak, lezecih na teritoriju kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije, najshodnije bi se izrucivalí poreznim uredom ovih kraljevinah, u mjesto sto se vecim dielom izrucuju u drzavnu blagajnu budimpeStansku, glovne je medjutim, da se ovi prihodi za proslost i buduenost smatraju dielom javnoga príhoda kraljevina Dalmacije, Hrvatske i Slavonije, od koga 45% odpada na njihove autonomne potrebStine, te se ovaj kraljevinski odbor jamacno nevara u nádi, da je financijalna ?
