Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról

703. szám. 45 A működő és hitelesítő mérnököx állandóan alkalmazott bírósági szakértők minőségével bírnak, s mint ilyenek, az 1871. évi VIII. törvényczikkben foglalt fegyelmi szabályok alá tartoznak. 14. §. A birtokrendezési és tagositási ügyekben leendő alkalmaztatás végett minden királyi törvényszék területén gazdasági, illetőleg erdészeti gyakorlati ismeretekkel biró, feddhetlen jellemű, alkalmas egyénekből legalább 30 és legfelebb 90 állandó gazdasági szakértő neveztetik ki. — Ezen szakértőket, tekintettel a vidék földbirtokosainak a 15. §. szerinti érdekcsoportjaira, a közigazgatási bizottság hozza javaslatba. A javaslatba hozott egyének sorából, esetleg azok pótlása mellett, a királyi törvényszék a kinevezendő szakértők jegyzékét összeállítja és véleményes jelentése kíséretében, jóváhagyás végett az igazságügyministerhez terjeszti fel. A kinevezés két évre szól és minden második évben megújítandó. 15. §. Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti. E bizottság úrbéri elkülönítés és tagosítás esetében, valamint olyan arányosításoknál, melyeknél csak egy községnek a tagjai vannak érdekelve, egy elnökből, négy rendes és két póttagból áll, kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy póttagot választ. Az ugyanazon érdekcsoport részéről választott rendes tagok egyikének a törvényszék területére kinevezett és az eljárás által nem érdekelt állandó gazdasági szakértők közül kell választatni. A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében működnek, s póttag csak akkor helyettesitheti a rendes tagul megválasztott állandó gazdasági szakértőt, ha maga is ezen minősitvénynyel bir és az ügy által érdekelve nincs. A szakértők választásánál érdekcsoportot képeznek: a) úrbéres viszonyú községekben, egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt úrbéresek. — Az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak; b) városokban, szabad és vegyes községekben arányosításnál vagy általános tagosításnál a község összes területének, — részleges tagosításnál pedig, a tagosítás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fennmaradó kissebb birtokosok másfelől. Elkülönítés vagy arán} ositás tárgyát képező közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt. Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak. Olyan arányosításoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ, kik közül egyiknek állandó gazdasági szakértői minősitvénynyel kell birnia. A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, vagy az érdekelt községek, az állandó gazdasági szakértők sorából, közös egyetértéssel választják; közös egyetértés hiányában pedig ugyanazok sorából az eljáró biró nevezi ki. Erdők osztályozása és becslése esetében az eljáró biró utasíthatja a feleket, hogy ezen munkálatok teljesítésére a szakértői bizottság elnökéül egy erdészeti szakismeretekkel biró állandó gazdasági szakértőt válaszszanak. A választást elmulasztó érdekcsoport vagy község részére, valamint a megválasztott, de meg nem jelent szakértők helyett a hiányzó szakértőket az eljárás által nem érdekelt állandó gazdasági szakértők közül az eljáró biró nevezi ki. Az állandó gazdasági szakértők érdekeltsége esetében, a felek erre vonatkozó kifogásaikat a szakértő megválasztása vagy kinevezése alkalmával jegyzőkönyvbe igtathatják. Ezen kifogások felett az eljáró biró határoz.